Kubatúra számítás: Számítsa ki a ház kubatúráját

A zárt tér és a lakótér a két legfontosabb paraméter, amelyet számos területen többször is alkalmaznak az épület meghatározásához. Míg a lakótér meglehetősen könnyen meghatározható, a kubatúra viszont mindig nehézségeket okoz. Mit tartalmaz és mi az, amit figyelmen kívül hagynak a számításnál? Lépésről lépésre elmagyarázzuk, hogyan érhet el biztonságosan megbízható eredményt.

Mi az a kubatúra?

A "cubature" kifejezés a latin "kocka" szóból származik, és közvetlenül egy testet ír le. Épületek esetében azonban ez a test azt a térfogatot jelenti, amelyet a ház egészében elfoglal. Általánosságban elmondható, hogy ez magában foglalja a különböző kötetek összegét, amelyek a teljes mennyiséget adják:

• Nettó mennyiség: Az összes használható helyiség térfogata, az épület "levegőmennyisége".
• Építési mennyiség: Az épület összes alkatrészének térfogata, azaz falak, mennyezetek, tető stb.

Míg a kubatúra még mindig mindenütt jelen van a műszaki terminológiában, a jelenlegi szabályozásban megtalálható a modernebb "zárt tér" kifejezés, amely alapvetően ugyanazt írja le.

Mire való a beépített tér?

A laikusoknál újra és újra felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán miért történik ilyen felülírás a kubatúraszámítás körül. Ennek az értéknek a különféle felhasználási módjainak áttekintése azonban gyorsan megmutatja annak fontosságát:

• Költségtervezés és -monitoring
• Az építési tervezési törvény szerinti elbírálás paramétere
• Jelzáloghitelezés
• A valós érték meghatározásának alapja
• Egyéni szempontok

JEGYZET: Újra és újra olvashatunk a szakirodalomban, a joggyakorlatban és a szabályozásban az úgynevezett "építő tömegről". A szabályrendszertől függően az elhatározás lehet valami

változnak, de végső soron a hangerőről is szól, ill a zárt tér.

A számítás alapja a DIN277-1

Ellentétben a meghatározásával a lakossági ill Hasznos terület, ahol több meghatározási módszer is elérhető, a kubatúra számítás alapja világos és egyszerű. Németországban van egy kötelező érvényű szabályrendszer, amely tartalmazza a kubatúra meghatározásához szükséges összes követelményt: DIN 277-1 "Alapterületek és tértartalom az építkezésben – 1. rész: Épületek építése". Ez a szabályozás még az 1934-es évre nyúlik vissza, amikor először született egységes kikötés a térfogat meghatározására, amit akkor hivatalosan kubatúrának neveztek. Számos változtatás és átdolgozás után ma ennek a DIN-szabványnak a jelenlegi, 2016-os változata érvényes.

FIGYELEM: Bár a DIN 277-1 nem törvény, inkább szabvány, amely általában nem kötelező, ma már általánosan elismert, ezért gyakorlatilag kötelező. Technikai szabályként ma már a technika elismert csúcsának részét képezi, és vita esetén a bíróságok referenciaként is használják. Ha a zárt teret ettől eltérően számítják ki, ez lehetséges, de vita esetén óriási erőfeszítéssel jár az indoklás és az egyenértékűség bizonyítása.

Mit vesznek figyelembe, mit hagynak ki?

Egy pillantás a DIN-re nagyon gyorsan világossá teszi, hogy mi tartozik a kubatúrához és mi nem. A 7. szakasz „Az épület térfogatának meghatározása” bevezető mondata egyértelműen tükrözi a lényeges tartalmat:

"A bruttó térfogat (BRI) magában foglalja az összes helyiség és épületszerkezet térfogatát, amely az épület bruttó alapterülete (GFA) felett helyezkedik el."

Meg is van határozva

hogy a bruttó térfogatot, a zárt tér vagy a kubatúra másik szinonimáját az épületfödémek, a külső falak és a tetőablakos tetők külső határoló felületei alkotják. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a tetőfelület, a külső fal külső széle és a födém képezi a vizsgált térfogat határait. Most joggal merül fel a kérdés, hogyan kezelik ezt részletesen. Mert egyedi esetekben egy háznak sok olyan részlete van, amely a DIN kialakításától függően akár többlettérfogatot is eredményezhet, vagy nem. A tisztánlátás érdekében egyértelműen szabályozva van, hogy mely épületelemek nem szerepelnek kifejezetten a kubatúra számításban:

• Mély- és sekély alapozás, azaz alapozás és födém
• Fénytengelyek
• Külső lépcsők és rámpák, ha azok szerkezetileg nem kapcsolódnak az épülethez
• Bejárati előtetők
• Tető túlnyúlások
• Konzolos napvédő rendszerek
• A tetőburkolaton túlnyúló kémények, elszívó és szellőző csövek
• Tetőablak kupolák, amelyek térfogata a tetőfedés felett legfeljebb egy köbméter
• Pergolák
• Fix kültéri ülőhelyek vagy teraszok, még akkor is, ha kilógnak a terep felszínéből

A speciális eset

A térfogatszámításban némileg sajátos helyet foglalnak el a nem teljesen zárt épületrészek. Ilyenek például az oszlopokon lévő előtetők, amelyeknek nincs zárt fala. Gyakran előfordulnak padlások vagy erkély mellvédek is, azaz olyan függőleges falszakaszok, amelyekből hiányzik a tető formájú felső "burkolat". Itt a DIN egyértelműen előírja, hogy az úgynevezett fiktív alkatrészeket lehet és kell használni a tér lehatárolására.

Az mit jelent?

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a tetőtér felső széle az így kialakított térfogat felső határát jelenti. Tetőfedés esetén a fiktív külső falakat vagy a támasztékok, vagy - támasz nélkül konzolosak - a tető széle határozzák meg.

JEGYZET: A tetőszegély és a tetőfedés lehatárolása nem túl egyszerű, mivel a tetőperem egy-egy szakasza gyakran megnagyobbodik és így a terasztetőt alkotja. Itt általában 0,50 métert használhatsz határként. Ha a tető túlnyúlása nagyobb, akkor azt térformáló tetőnek tekintik. 0,50 méterig nem vették figyelembe a tető élét.

A számítás a példa segítségével lépésről lépésre

Most vessünk egy pillantást a térfogatszámításra egy konkrét példa segítségével. Térfogatmeghatározásunk tárgyaként egy tipikus családi házat képzelünk el az alábbiakkal

Jellemzői:

• Hossza 10 méter
• Szélesség 8,5 méter
• Eresz magasság (a külső fal és a tetőburkolat metszéspontjának magassága = 3,50 méter a tereptől
• A gerinc magassága 6,00 méter
• Pince, födém felső széle 3,00 méterrel a talaj alatt
• Tető alakú nyeregtető
• Tető túlnyúlása 0,30 méter
• Bővítő előcsarnok 1,00 méter széles, 1,50 méter mély, a helyszíntől 3,00 méter magas, lapostető
• Terasztető meghosszabbítása, tartótávolság a ház szélétől 3,00 méter, szélessége 3,00 méter, lapostető, magasság a tereptől 2,50 méter

Lépésről lépésre

1. Átgondolt bontás kézzelfogható részkötetekre:

• A háztest a födém tetejétől az eresz magasságáig
• Tetőeresz magasságtól gerinc magasságig
• Előszoba
• Terasz tető

2. A részstruktúrák térfogatának kiszámításához szükséges matematikai képletek meghatározása:

a. Ház teste: Hosszúság x Szélesség x Magasság
b. Tető: Hosszúság x szélesség x magasság x 0,5
c. Előszoba: Hosszúság x Szélesség x Magasság
d. Terasz tető: Hosszúság x Szélesség x Magasság

3. A térfogat számítása:

a. Ház teste: 10,00 m x 8,50 m x (3,50 m + 3,00 m) = 552,50 m³
b. Tető: 10,00 m x 8,50 m x (6,00 m - 3,50 m) x 0,5 = 212,00 m³
c. Előszoba: 1,50 m x 1,00 m x 3,00 m = 4,50 m³
d. Terasz tető: 3,00 m x 3,00 m x 2,50 m = 22,50 m³
e. Összeg a. a d. = 791,50 m³

Megjegyzések a számításhoz

A példa egyértelműen mutatja, hogy a kubatúra kiszámítása valójában nagyon egyszerű a megfelelő megközelítéssel. Ezek a tippek és tippek segítenek abban, hogy hiba nélkül elérje célját:

Szétszerelés

Bontsa le a kiszámítandó szerkezetet olyan egyedi térfogatokra, amelyek a lehető legkönnyebben kiszámíthatók. Így szinte mindig használhatóak az iskolai korból ismert téglatestek vagy háromszög alakú testek képletei.

Tetőhajlásszög

Nem számít, milyen meredek a tető, és hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus tetőről van szó, a ferde tetők mindig kiszámíthatók a hossz x szélesség x magasság x 0,5 képlettel. Még az egysoros tetők is kiszámíthatók így, ha valaki a 90 fokos hajlásszögű tetőfelületű nyeregtető speciális formáját érti.

Alsó él speciális alkatrészekhez

Legyen szó előcsarnokról vagy terasztetőről, ha nincs szerkezeti alsó perem, a terep felülete tekinthető a térfogat alsó határának. Például, ha lejtős terepen van előszoba, akkor a bejárati ajtónál lévő terepmagasságot használja megfelelő magasságként.