A csigák fajtái a kertben: hasznosak és károsak

A kertekben előforduló csigafajok közül kevés zsákmányol salátát és más zöld növényeket. Sok csiga még hasznos is, és bátorítani kell a kertekben.

A csiga nem azonos a csigával. Még ha gyakran undorodunk is a zsíros kis állatoktól, sok szárazföldi csigafaj hasznos és fontos ökoszisztémánk számára. Ennek ellenére egyes csigafajták valóságos csigapestissé fejlődnek a kertben, különösen nedves években. Ez a cikk megvizsgálja a körülöttünk elterjedt csigák néhány típusát, és bemutatja, hogy mely csigák hasznosabbak számunkra.

Csigák fajtái a kertben: hány van?

A csigák, amelyek tudományos neve Gastropoda, külön osztályt alkotnak a puhatestűeken (Mollusca) belül. Nem lehet pontosan megmondani, hogy összesen hány csigafaj létezik, de számuk óriási. Becslések szerint legalább 85 000 faj létezik. Különösen a kertekben előforduló csigák érdekelnek bennünket. Ezek a szárazföldi tüdőcsigák (Stylommatophora) közé tartoznak, amelyek közül körülbelül 25 000 faja létezik világszerte.

Hány csigafaj őshonos Németországban?

Németországban mintegy 400 szárazföldi csigafaj él, de nem mindegyik őshonos. Néhányukat betelepítették, és neobiota vagy neozoa néven említik őket. Ide tartozik például a spanyol csiga (Arion vulgaris) vagy a foltos római csiga (Cornu aspersum). Mintegy 50 szárazföldi tüdőcsigafaj tartozik a németországi neozoák közé, a többi őshonosnak számít.

Hasznos csigafajták a kertben

Mire hasznosak a csigák? Nem minden csigafaj kedveli a friss, zöld növényi anyagot. Egyes fajok elsősorban elhalt növényeken és dögön táplálkoznak, ezért fontos lebontói az anyagkörforgásban. Néha a hasznos csigák a kertben más csigákat vagy csigákat is megesznek, így aktívan hozzájárulnak a nem kívánt csigafajok számának csökkentéséhez. A kerteinkben fellelhető hasznos csigafajok főként két családból származnak: a csigákból (Helicidae) és a csigákból (Limacidae).

Csigacsigák (Helicidae)

Szinte az összes kertünkben megtalálható héjas csiga ebből a családból származik. Európában igen fajgazdag és elterjedt. Ezeknek a csigáknak a különböző fajai főként elhalt növényi anyagokkal táplálkoznak, ezért általában nem okoznak nagyobb károkat.

Római csiga (Helix pomatia)

A római csiga a nálunk őshonos csigafajok egyike. A római csigák száma azonban a kertben az elmúlt években jelentősen csökkent, ami egy a római csigaélőhelyek folyamatos pusztítása és hatékony vegyszeres védekezés tartozik. Ezért Németországban jelenleg természetvédelem alatt áll a római csiga. A római csigák héja eléri a 3-5 cm-t, és többnyire az óramutató járásával megegyező irányú. Mivel a római csigák általában úgy élik túl a telet, hogy a megfagy, a római csigák akár nyolc éves kort is elérhetnek a természetben. A római csigák élőhelye legyen meszes, meglehetősen nedves talaj, ideális esetben árnyékos és meleg. Gyakran ritka erdőkben vagy bokrokban találhatók. A római csigáknak számos természetes ellensége van. Például a hangyák, atkák, ragadozó madarak és kisemlősök elsősorban fiatal, még puha héjú római csigákat céloznak meg. Emiatt 100 csiga közül csak körülbelül 5 él két évnél tovább.

Tipp: Találtál már csigát a salátán, és azon töprengett, hogy a csigák valóban hasznosak-e? Ha a római csigák nem találnak elegendő elhalt növényi anyagot, ami például a nagyon tiszta és Ahogy az a tiszta kertekben lenni szokott, néha nincs más választásuk, mint a friss növényi részekből lakmározni elmúlik Így nyugodtan hagyj néhány koszos sarkot, hogy a római csigának ne kelljen veled versenyeznie az élelemért.

Kerti csiga (Cepaea hortensis)

Körülbelül 2,5 cm-es héjátmérőjével a kerti csigák lényegesen kisebbek, mint a római csigák. A tokot világos színezés jellemzi, sötét sávokkal. A kagyló szája általában fehér, ami az egyébként nagyon hasonló ligeti csigák megkülönböztető jegyeként szolgál. A kerti csigák sokféle élőhelyhez tudnak alkalmazkodni, de gyakran előfordulnak erdőkben, bokrokban, sövényekben vagy magas gyógynövényágyásokban. Gyakran egy kicsit magasabban találhatók fákon vagy sövényeken. Mivel elsősorban algákkal és nem lágyszárú növényrészekkel táplálkoznak, ezért általában nem okoznak kárt a kertünkben.

Csigák (Limacidae)

Az összes héj nélküli csigát gyakran egybe rakják, és általában károsnak és nemkívánatosnak ábrázolják. Vannak azonban hasznos meztelen csigák, mint például a legtöbb csigafaj. Jelenleg összesen mintegy 200 meztelen csigafaj ismeretes. Főleg elhalt növényi anyagokkal, algákkal, gombákkal és néha más csigák karmaival táplálkoznak. A nemzetségek kertészeti szempontból relevánsak Lehmannia, Limacus, Limax, Malacolimax. az tigriscsiga (Limax maximus) sem fél megtámadni és felfalni a burjánzó spanyol csigákat, így a spanyol csigák azon kevés természetes ellenségei közé tartozik. A fekete csiga (Limax cinereoniger) gyakran megtalálható a komposztokon, ahol megeszi a növényi törmeléket és a gombákat. Az üvegházi csiga (Lehmannia valentiana) az egyetlen ismert csigafaj, amely károkat okoz – de csak az üvegházban.

Milyen típusú csigák jelentenek veszélyt a kerti növényekre?

Fokozott előfordulás esetén a meztelen csigák (Deroceras reticulatum) és a spanyol meztelen csiga (Arion vulgaris) veszélyt jelentenek a kerti növényekre.

Egy dolgot szem előtt kell tartani, hogy nem minden növény egyformán érintett. Sokan érdektelenek a csigák számára, vagy akár elriaszthatják a csigákat az ágytól. Készítettünk Önnek egy cikket, amely ezzel foglalkozik csigaálló növények foglalkozik, és egy másik, amely megmutatja, hogy melyek A növények elűzik a csigákat.

Invázió esetén a csigapelletek markolása nélkülözhetetlen lehet. A miénk Plantura szerves csigapellet megbízhatóan küzd a csigákkal még esőben is, és lehetővé teszi számukra, hogy nyálkaképződés nélkül visszahúzódjanak rejtekhelyeikre. Kíméli a jótékony rovarokat és háziállatokat, sőt biogazdálkodásra is engedélyezett.

Csigák (Arionidae)

A csigák családjába tartozó különféle fajokban az a közös, hogy a csigaház nagyrészt ott van visszahúzódott, és csak az úgynevezett köpeny maradt meg, amely a felnőtt csigák testének elülső részét takarja maradt. A csigák spirálja a jobb oldalon, a köpeny közepe előtt található. Egy másik jellegzetesség, amely megkülönbözteti őket sok más csigafajtól, az, hogy a meztelen csigák összegömbölyödhetnek. A kertben elsődleges a nemzetség Arion ide vonatkozó.

Spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris)

A spanyol csigákat, amelyeket általában nasturtiumnak neveznek, régóta használják a káros, invazív fajok kiváló példájaként. Úgy gondolták, hogy ezt a csupaszág fajt az 1960-as években hozták be Spanyolországból, és azóta tömegesen elterjedt, kiszorítva őshonos csigafajainkat. Az újabb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a spanyol meztelen csigája nem fordul elő Spanyolországban, és tényleges eredete sem bizonyítható egyértelműen. Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben elterjedt, így mára valószínűleg Németországban a leggyakoribb csigafaj.

A felnőtt állatok viszonylag nagy csigák, hossza 7-14 cm. Nehéz pontosan azonosítani őket, mivel nagyon eltérő színűek - a barnától a narancson át a szürkés-zöldig -, ezért nagyon hasonlítanak más csigákhoz. Ezért gyakran hozzák összefüggésbe a vörös színnel (Arion rufus), barnák (Arion fuscus) vagy feketék (Arion ater) csiga zavart. Ezek a fajok gyakran csak viszonylag csekély kárt okoznak, vagy egyáltalán nem okoznak kárt a mederben, mégis minden erejükkel küzdenek ellenük – és többnyire feleslegesen. A vörös meztelen csigát még veszélyeztetettnek tekintik, és lehetőleg nem szabad eltávolítani.

A félreértés elkerülése érdekében a nasturtiumot pontosan azonosítani kell. A fiatal állatok meghatározása jobban működik, mint a felnőtt állatoknál, amelyek általában sokkal világosabbak, szinte élénk narancssárgák és két kávébarna hosszanti csíkkal rendelkeznek. A spanyol csigák mindenevők, de kedvelik a friss növényi anyagokat, és különösen kedvelik körömvirágok (tagetes), macskagyökér (Valerianaofficinalis) és sütőtök növények (Cucurbita) egymástól. A spanyol csigák is kannibálok, és megeszik más csigafajok karmait, így versenyelőnyt biztosítanak számukra.

Kerti meztelencsiga (Arion hortensis) és közönséges csiga (Arion differentus)

Ez a két csigafaj nagyon szoros rokonságban áll egymással, és nehéz megkülönböztetni őket, ezért régebben gyakran csak kerti meztelenül emlegették őket. A kifejlett állatok legfeljebb 5 cm hosszúak, de gyakran kisebbek maradnak. Az állatok háta többnyire feketéstől sötétkékig terjed, barnás árnyalattal. Világosabb, sárgás csíkkal elválasztva mindkét oldalon sötétebb hosszanti csík található, az ún. A talp általában sárgás színű, és a test nyálka is sárgás színű. A két kerti csigafaj lágyszárú, klorofillban gazdag – azaz zöld, friss – növényi anyaggal táplálkozik. Gyakran a talajban élnek, ahol a termőtalaj alatti növényrészeket eszik. A kerti csigák a tojástól a kifejlett állatig minden stádiumban áttelhetnek, ezért az év bármely szakában megtalálhatja kertjében minden stádiumát. A kerti csigák és a közönséges csigák általában körülbelül kilenc hónapig élnek.

Mezei meztelen csigák (Agriolimacidae)

A mezei csigák köpenye általában a test legalább egyharmadát borítja. A viszonylag kis légzőnyílás a köpeny hátsó felében található. A farok vége hullámos, azaz pontra keskenyedik, mint egy hajó gerince. Bár ez a meztelen csigák legnagyobb családja, kerteinkben különösen egy fajt – a meztelen csigát – tartanak károsnak.

Hálós mezei csiga (Deroceras reticulatum)

A hálós mezei csiga 3,5-6 cm hosszú, hazánkban a leggyakoribb őshonos csigafaj. Színük a krémfehértől a palaszürkén át a vörösesbarnáig változik. Jellemzőek a sötétebb foltnyomok, amelyek néha valódi hálót eredményeznek, és az egyértelműen barázdált bőr. A mezei csigák különösen nedvességfüggőek és fényérzékenyek, ezért éjszakai életmódot folytatnak. A hálós mezei csigák mindenevők, de a friss növényi anyagot kedvelik. Ez a csigák fajtája a magvakat és a fiatal palántákat is megtámadhatja, ami gyakran ahhoz vezet, hogy a kultúra nem kel ki. A mezei csigák őszig rakják tojásaikat. Tavasszal a fiatal csigák kikelnek, és optimális körülmények között évente két-három nemzedéket hoznak létre.

Tipp: A mezei meztelen csigának az az oka, hogy a többi csigával ellentétben évente több generációt képes kifejlődni.

Még a kifejlett csigák is túlélik az enyhe teleket, és különösen meleg napokon válnak aktívvá. Ezek a túlélő csigák az év elején sok kárt okozhatnak.

Ha tudja, hogy milyen típusú csigák fordulnak elő a kertben, szükség esetén védekezési intézkedéseket tehet. Arról, hogy nem kell azonnal a vegyi klubhoz nyúlni, és mit tehet még, cikkünkben szó lesz harcolni a csigákkal részletesebben kifejtve.