Aranyfoltos páfrány: gondozás, hely és toxicitás

Első pillantásra elgondolkozik az ember, honnan kapta a nevét az aranypettyes páfrány. Ha a megfelelő időben alaposan megnézi a levél alsó részét, megtudhatja.

Az aranyvégű páfrány (Phlebodium aureum), vagy más néven kékpáfrány, hazánkban gyakori szobanövény. Az erdőben azonban nem találja meg a trópusi növényt. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan kell megfelelően ültetni a kék páfrányt, és hogyan kell gondoskodni róla.

Aranyfoltos páfrány: eredete és tulajdonságai

A páfrányok általában dzsungelszerű karakterrel rendelkeznek, és különleges varázst hoznak a kertbe vagy a lakásba. Így az aranyvégű páfrány is (

Phlebodium aureum), amely Dél-Amerika trópusi esőerdőiből származik, és gyakran szobanövényként használják. Nyúllábpáfránynak vagy macskalábpáfránynak is nevezik. A kékeszöld színű levelek általában többszárnyúak, de állhatnak csak egy levélkéből is. Színe miatt az aranyvégű páfrányt néha kékpáfránynak is nevezik. A levelek akár 1 méteres hosszúságot is elérhetnek, ezért elegendő hely kell ahhoz, hogy az aranyfarkú páfrány szobanövényként tartható legyen. A páfrány nevét a páfrányban a levél alsó oldalán található kis spóratelepekről kapta, amelyek a szaporodásért felelősek. Ebben a fajban aranysárga színűek, és arany foltoknak tűnnek. Mint minden típusú páfrány esetében, a virágok nem képződnek, mert nem virágzó növények. A sárgásbarna, enyhén szőrös rizóma, amelyből a levelek keletkeznek, a földön fekve nő. A természetben az aranyvégű páfrány általában nem érintkezik a talajjal, hanem epifita növényként nő a fákon.

A legszebb fajták

A fajok mellett léteznek olyan kékpáfrányfajták is, amelyek például göndör vagy hullámos levelűek, vagy csak növekedésükben térnek el a fajtól.

• Phlebodium aureum "Davana": Kopott levélszélek
• Phlebodium aureum "Glaucum crispum": Fodros levélszegéllyel
• Phlebodium aureum "Mandaianum": Ezüstös-kék-zöld levél szélén hullámos
• Phlebodium aureum 'Kék csillag': Kompaktabb, mint a faj

Ültessünk kékpáfrányt: hely, talaj és Társ.

Ahhoz, hogy az aranyvégű páfrány szobanövényként megmaradjon, először megfelelő helyet kell találni a kékpáfrány számára. Sok más páfrányhoz hasonlóan a kék páfrány a félárnyékban vagy árnyékban lévő helyet kedveli. Világos hely választható, ha nem éri közvetlen napfény. A 20 °C körüli átlagos szobahőmérséklet teljesen elegendő az aranyfoltos páfrány számára - télen egy kicsit hűvösebb is lehet. A 12 °C alatti hőmérséklet azonban még télen sem megfelelő. A magas páratartalom kívánatos, mert elősegíti a páfrány növekedését. Meglepő módon azonban a trópusi páfrány képes megbirkózni az alacsonyabb páratartalommal.
Az epifita növény szubsztrátumaként orchideaföld vagy fenyőkéreg és univerzális virágföld 1:1 arányú keveréke alkalmas. Univerzális földnek például a miénk is megfelelő Plantura szerves univerzális talaj. Tőzegmentes talajunkat jó víztároló képesség, hosszantartó laza szerkezet és kiegyensúlyozott tápanyagellátás jellemzi. Az orchidea szubsztrátum vagy a fenyőkéreg levegős gyökérkörnyezetet biztosít, ahogy az epifiták epifitaként szokták használni. Ültetés előtt az edény aljára egy vízelvezető réteget helyeznek, például cserepekből, hogy megakadályozzák a víz eltömődését. Egy nagy, lapos tál jobban megfelel a lapos gyökerű növénynek, mint egy mély cserép. A rizómákat a kékpáfrány ültetésekor nem takarják be talajjal, hanem csak az aljzat sekély mélyedéseiben feküdjenek.

Az aranyhegyű páfrány epifita tartása is lehetséges, például a télikertben kevés szubsztrátummal ágakra kötve. Egy másik lehetőség, hogy függő kosarakba helyezzük őket.

A kékpáfrány gondozása

A kékpáfrány gondozása nem különösebben bonyolult. Az alábbiakban elmagyarázzuk, mire érdemes még odafigyelnie.

vízhez és vágjuk

A rendszeres öntözés azért fontos, hogy az aranyfoltos páfrány talaja soha ne száradjon ki teljesen, hanem mindig enyhén nedvesnek érezze magát. Öntözővízként legjobb esetben is lágy, mészmentes vizet használnak – lehetőleg még esővizet is. Az edény alján legyen egy vízelvezető lyuk, hogy a maradék víz lefolyhasson és eltávolítható legyen.
Az időnkénti mészmentes vízzel történő permetezés elősegíti az aranyvégű páfrány egészségét.

Ha a kék páfrányon barna vagy sárga levelek fejlődnek, egyszerűen le lehet vágni. Ellenkező esetben nem kell levágni az aranyvégű páfrányt.

Trágyázzuk meg az aranyfoltos páfrányt

Az aranyvégű páfrányt tavasztól őszig csak a vegetációs fázisban szabad trágyázni. Olyan folyékony műtrágya, mint a miénk Plantura bio beltéri és zöld növényi műtrágya az öntözővízzel együtt könnyen a talajba helyezhető. Ezután a tápanyagok gyorsan elérhetővé válnak a növény számára. Az aranypettyes páfrány számára teljesen elegendő egy 2 hetente történő műtrágyázás. Fontos, hogy sómentes, tehát nem ásványi műtrágyát használjunk, mert az ásványi műtrágyákkal általában a tápanyagok közvetlenül elérhetőek a növény számára. Az ilyen hirtelen megnövekedett tápanyag-ellátottság azonban nem felel meg az alacsony tápanyag-elláthatósághoz alkalmazkodó aranypórsáfrány természeti adottságainak. A frissen átültetett aranypáfrányokat az első hónapokban nem kell trágyázni, mivel a friss szubsztrátum sok tápanyagot tartalmaz.

Átültetni a kék páfrányt

2-3 évente eljön az ideje tavasszal átültetni a kékpáfrányt. A még mindig nagyra nőtt fiatal páfrányok minden évben nagyobb cserepet kaphatnak. Az aranypettyes páfrány átültetésekor óvatosan távolítsuk el a régi aljzatot a gyökerekről, és ültessük egy kicsit nagyobb cserépbe friss, durva talajjal.

Az aranyfoltos páfrány barna leveleket kap

Az aranyfarkú páfrányon általában a levegő és az aljzat szárazsága okozza a barna leveleket. Ujjával ellenőrizze a talajt: nem szabad teljesen kiszáradnia. Túl napos hely vagy alacsony páratartalom is lehet az oka. Az érintett leveleket a tövénél levágják. A teljes napsütés a macskaláb páfrányát is befolyásolhatja.

Szaporítsd az aranyfoltos páfrányt

Az aranyfoltos páfrány szaporításának legegyszerűbb módja osztás. Az anyanövényt tavasszal 2 részre osztjuk, hogy szaporítás után 2 kis növény legyen. Emelje ki a kék páfrányt a földből, és óvatosan törje meg vagy vágja 2 vagy több részre a rizómát. Minden darabnak rendelkeznie kell gyökerekkel és levelekkel. A két páfrányt külön cserépbe ültetjük meleg, világos helyre. A talaj hőmérséklete 25°C körül legyen, a talaj pedig mindig nedves. A páfrányok fölé helyezett átlátszó műanyag zacskó segít a magas páratartalom megőrzésében, és megfelelő környezetet biztosít a fiatal növények számára. A zacskó rendszeres szellőztetése megakadályozza a penészképződést.
A spórákkal végzett kézi szaporítás sokkal összetettebb, és a szakemberek számára fenntartott. Ráadásul a spórák csak az idősebb és nagyobb növényeken fejlődnek ki. Ha spórák képződnek, az aranyvégű páfrány időnként nemkívánatos módon terjed – és más szobanövények cserépében is találhatunk apró aranyvégű páfrányokat.

A Goldtup páfrány mint gyógynövény: gyógyhatás és felhasználás

Tanulmányok kimutatták, hogy az aranyszínű pórsáfrány fényvédőként is használható. Ehhez a kékpáfrány kivonatát kell venni, ami állítólag véd az UV sugárzás ellen. Az UVA fényterápiával kezelt bőrbetegségekben szenvedőkről azt mondják, hogy az aranypórsáfrány kivonat segítségével enyhíthetik a lehetséges mellékhatásokat. Mivel azonban az aranyvégű páfrány mérgező, a növény fogyasztása nem ajánlott.

Mérgező az aranypettyes páfrány?

Az aranyvégű páfrány enyhén mérgező, mert hidrogén-cianidot tartalmaz, amely bőrrel érintkezve és elfogyasztása esetén enyhe mérgezési tüneteket okozhat. Ilyenek a bőrirritáció, gyomor-bélrendszeri panaszok, fejfájás és szédülés. A kékpáfrány a háziállatok számára is mérgező.

Nem csak az aranyvégű páfrány népszerű beltéri páfrányként. Melyek mások Páfrányok, mint szobanövények megtarthatók és milyen követeléseik vannak, megtudhatja tőlünk.