Kerti zsálya termesztése, betakarítása és felhasználása

Északi szélességeink nem a zsálya hazája, mégis számos oka van annak, hogy ennek a gyógynövénynek meg kell gyökereznie a kertünkben.

zsálya (Salvia officinalis) a menta család tagja, amelybe néhány más híres gyógynövény is tartozik, mint pl menta és bazsalikom tartozik. Már a nemzetség neve Salvia, amely a latin „salvere” – „egészségesnek lenni” szóból ered, utal a jótékony hatásra. De nemcsak gyógyító ereje miatt, hanem vonzó májusi kék-ibolya virágai miatt is júliusig a Földközi-tenger térségében őshonos zsálya utat tört magának északi kertjeinkbe szerezni. Már a középkorban, hogy védekezzenek a pestis ellen, ecetes tinktúrával kenték be magukat, amelyben a zsályaleveleket tartósították. Gyógynövényként a gyógynövényt már az ókorban is ismerték gazdag összetevőinek köszönhetően, és célirányosan termesztették. A zsálya sikeres termesztése érdekében azonban érdemes néhány apróságra odafigyelni.
Szinonimák: királyzsálya, salver, kerti zsálya

Zsálya termesztése és szaporítása

Ez az alsó részén fás szárú, 20-60 cm magasságot is elérő alcserje a napos helyet kedveli a kertben. Ami az aljzatot illeti, a zsálya nagyon igénytelen. A jó vízelvezetésű, de tápanyagban gazdag szubsztrátum kedvez a zsálya növekedésének mind a virágágyásban, mind a tenyészetben, konténerekben. Ennek ellenére: a kerti zsálya nagyon rossz talajokkal is jól kijön. Ha a biztonság kedvéért szeretne lenni, használjon speciális növényi talajt, például a tőzegmentes Planturánkat Organikus gyógynövény- és magtalaj.

A közkedvelt gyógynövény szaporításának legígéretesebb módja a zsályarúd felosztása. Ezzel a szaporítási formával azonban viszonylag kevés utódot kapunk anyanövényről. A vessző felosztását kora tavasszal (március) vagy közvetlenül virágzás után (augusztus) kell elvégezni.

A kerti zsálya dugványokkal is könnyen szaporítható. Májusban vagy júniusban 5-8 cm hosszú, fiatal hajtások vághatók le legalább három pár levéllel. Gondoskodni kell arról, hogy a hajtások ne kezdjenek el már barnulni, és ne legyen virágbimbó a hajtás csúcsán. Ez növeli a vágás erejét, hogy képes legyen gyökereket képezni. A dugványokat kezdetben egy kis óvodába kell helyezni. Ez megnövekedett páratartalmú környezetet teremt. Ez azért fontos, hogy a dugványok vízigénye jelentősen csökkenjen. A hiányzó gyökerek miatt nem tud vizet felvenni, túl alacsony páratartalom esetén a dugvány kiszáradna. A gyökerek fejlődésének megkezdése után a dugvány hamarosan eltávolítható a faiskolából.

Ha a zsályát magvakkal szaporítják, akkor ezt is meg kell tenni tavasszal. Mint szinte minden vetésnél, itt is fontos gondoskodni arról, hogy a duzzadó vetőmag nedves legyen, és vékony aljzatréteggel borítsa be, amely védi a kiszáradástól. Ha a kerti zsálya vetéssel történő szaporítása mellett dönt, márciustól érdemes gondolni a palánta meleg időben történő termesztésére. Így a fiatal növények májustól szabadföldre ültethetők, és ugyanabban az évben korábban és dúsabban virágoznak, mint a május elejére javasolt direkt vetés.

A fő növekedési időszakban, azaz a bimbózás után és a virágzásig rendszeresen trágyázni és kiegyensúlyozott öntözést kell biztosítani. De vigyázz: Ha túl sokat műtrágyázunk, az azt eredményezheti, hogy a zsálya nem virágzik, hanem csak nő a levéltömege egész évben. Ha tartós hatású, elsősorban szerves szerves trágyát használ, nem kell túltrágyázástól tartania. A mi Planturánk Szerves univerzális műtrágya ültetéskor és a fő növekedési időszakban is bedolgozzák a talajba, és három hónap alatt lassan, kíméletesen adja ki tápanyagait a zsályának.

A zsálya ellenőrizetlen fásodása ellensúlyozása érdekében meg kell fontolni a növény metszését. A túl sok és a túl kevés közötti jó egyensúly érdekében az állandó, de mérsékelt vágás érvényesült az egyszeri radikális vágással szemben.

Annak ellenére, hogy a zsálya viszonylag fagyálló, a hideg elleni védekezést megelőző intézkedésként kell megtenni. Érdemes tehát a kertbe ültetett példányokat levelekkel vagy fenyőágakkal befedni és befedni A kultúrnövények gyapjúba vagy jutába csomagolva cserepekbe, vagy egyszerűen bevinni a házba hely. A fagykártól, esetleg meghibásodástól védő téli szállások tekintetében a kerti zsályára a következő vonatkozik: ameddig szükséges, minél rövidebb.

Népszerű zsályafajták

jellemző Salvia officinalis a zöldesszürke, szőrös levelek. Ami azonban a levelek színét és mintázatát illeti, változatos és színes fajták léteznek, ami sajnos gyakran a fagyállóság rovására megy. A Salvia nemzetség igen fajgazdag, de itt csak ezeket mutatjuk be A kerti zsálya fajtái előtt. Itt még nagyobb választékot találsz Zsálya fajok és fajták.

• Culinaria: klasszikus zöldesszürke levelű zsálya; nagyon fagyálló; népszerű fűszer a konyhában.
• Icterina: különleges díszítőérték a sárgászöld mintás leveleknek köszönhetően; viszonylag érzékeny a fagyra.
• KewGold: arany levelek és mályva színű virágok; viszonylag érzékeny a fagyra.
• trikolór: szürkés-zöld levelek krémes díszítéssel; Különlegessége a fiatal hajtások levelein a rózsaszíntől a liláig terjedő területek.
• Variegata: Lila virágú, de feltűnő sárgászöld mintás levelű fajták.
• Würzburg: mindenekelőtt kompakt növekedése miatt tűnik ki; ezért különösen alkalmas cserepes termesztésre.

Zsálya betakarítása és tárolása

A zsálya növény leveleit már tavasszal le lehet szedni. A teljes fiatal hajtások is eltávolíthatók. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne vegyen be túl sokat egyszerre – ez megtenné túl sok energiát telepíteni, és a további növekedéshez szükséges további energiaellátás túl sok lenne korlátozott. Virágzás után kell betakarítani. A levelek és hajtások újranövekedése a zsálya virágzása után leáll, és a levelek is elveszítik aromájukat - nyugalmi fázisba kerül. Ezt a nyugalmi fázist a virágbimbók korai eltávolításával lehetett ellensúlyozni, és leállítani a további levéltömegtermelés érdekében. Ez azonban kevésbé kívánatos, mivel a növényeket általában a természetes növekedési ritmusukban kell tartani. További információ a Zsályaszüret lásd ezt a cikket.

Tárolás nem feltétlenül szükséges, mert a zsálya frissen is használható. A levelek használhatósága azonban jelentősen meghosszabbítható gyors, de kíméletes szárítással. A zsálya szárítási folyamatára predesztinált, hogy a megkötött zsályafürtöket a hajtás hegyével lefelé hagyjuk lelógni a mennyezetről.

A zsálya összetevői és felhasználási módjai

A zsálya nagyon népszerű, mint jellegzetes fűszer a konyhában. De mindenekelőtt sokoldalú gyógynövényként való felhasználása miatt emelkedik ki az ibolyavirágú menta család. Annak van Salvia officinalis a benne található illóolajoknak, valamint tanninoknak és keserűanyagoknak köszönhetően. A teaként főzött levelek állítólag nyugtató hatásúak az íny, a száj és a torok gyulladására. Hasonlóképpen, a zsályatea fogyasztása ellensúlyozhatja a túlzott izzadást, és általában jótékony hatással van a gyomor- és bélrendszeri problémákra.

A zsálya illóolajának állítólag fertőtlenítő és görcsoldó hatása is van. A zsályát azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a tanninok és a keserű anyagok megterhelhetik a gyomrot. Az illóolajban található tujon túladagolás esetén is mérgező hatású lehet. Ez azonban nem tilthatja ki a zsályát a konyhánkból. Jellegzetes fűszerességének köszönhetően ez a gyógynövény tökéletesen illeszkedik az olasz konyha ízvilágába - legyen szó tészta, gnocchi vagy húsételekről.

A zsálya kártevői és betegségei

A legnagyobb kihívást a zsálya fiatal hajtásai jelentik csigakár megvédeni. Gyökérkorona rothadás (Phytophthora) gyakran találkozunk. Az ezzel a gombával való fertőzés kezdetben a növény egyes részeinek hervadásában nyilvánul meg, és általában az egész növény elpusztulásával végződik. Káros rovarok nem figyelhetők meg a szabadban, de ha a zsályát zárt helyen tartják, fennáll a érzékenység levéltetvek, Vörös takácsatkák és fehér legyek.