Növények öntözése: milyen gyakran kell öntözni őket?

Milyen gyakran kell öntözni a virágokat? Mely növényeket öntözi felülről és melyiket alulról? Eláruljuk, mit érdemes figyelembe venni, amikor otthonában és kertjében öntözzük a növényeket.

Sok mítosz és féligazság övezi a castingot. Bár a megfelelő öntözés elengedhetetlen egy növény virágzásához, a hozzá tartozó öntözési utasítások gyakran nagyon általánosak és nem túl hasznosak. Ennek az az oka, hogy az öntözésre sajnos nincs átfogó válasz. És pontosan ez az, ahol a probléma rejlik: az edényméreten, a hőmérsékleten, a talajtípuson és a napfényen kívül számos egyéb tényező is befolyásolja a szükséges öntözővíz mennyiségét. Ennek ellenére megpróbáljuk egy kicsit közelebb hozni a témát. Mert ha már intenzívebben foglalkoztál a casting témájával, egy kis tapasztalattal hamar casting-profi leszel!

Öntözze megfelelően a növényeket a kertben

A növények öntözése az egyik fő feladat a kertben. És jó okkal: a víz a napsugárzás és a tápanyagban gazdag talaj mellett a növény egyik alapvető szükséglete. Szinte minden növény a gyökerén keresztül szívja fel a vizet – csak néhány kivétel van, például a tillandsia, amely a leveleken keresztül szívja fel a nedvességet. A víz mellett a tápanyagok a gyökereken keresztül is bejutnak a növénybe. Mivel ezek csak a nedves talajon keresztül tudnak felszívódni, a növények öntözése is biztosítja a tápanyagellátást. Ezért nagyon fontos, hogy öntözéskor mindig a teljes gyökérlabdát öntözzük meg. A tápanyag felszívódás mellett a levegőellátás is döntő szempont. Ha a talajt mélyen öntözik, és nem hagyják kiszáradni az öntözések között, fennáll az oxigénéhezés veszélye. Csak a vízi növények képesek speciális szerveken keresztül ellátni gyökereiket oxigénnel. Tipikus kerti növényeink ezt nem tudják megtenni, és elpusztulnak a talajban, ha megfelelő levegőhöz nem jutnak. A megfelelő öntözés nemcsak a vízháztartást befolyásolja, hanem a növény tápanyag- és oxigénfelvételét is.

Milyen gyakran kell öntözni a virágokat és társait a kertben?

Nincs általános válasz arra a kérdésre, hogy milyen gyakran kell a virágokat és társait öntözni a kertben. Valójában az öntözés gyakorisága nagymértékben függ mindenféle tényezőtől. A legnagyobb tényező az időjárás: ha amúgy is erősen esik, nincs szükség további öntözésre a kertben. Hosszan tartó száraz időszakok esetén viszont érdemes az öntözőkannát használni. Az évszaknak is döntő szerepe van, mert a növényeknek több vízre és tápanyagra van szükségük növekedésük során, mint télen. Télen ezért csak hosszan tartó szárazság idején és csak fagymentes időszakban szabad öntözni, különben károsodhatnak a növények. A talaj jellege, a világítás típusa és természetesen a növény típusa is okozhat eltéréseket az öntözésben. A mélyen gyökerező fák gyakran még a nyár közepén sem igényelnek további vízellátást, míg egyes zöldségfajtákat tavasszal érdemes pótlólagosan öntözni.

A növények öntözésének gyakorisága számos tényezőtől függ. De hogyan lehet megtudni, milyen gyakran kell öntözni a kertet? Gyakran pusztán megfigyelés is jó jelzést adhat a kertésznek a kertjében lévő vízellátásról: Az omlós és repedezett talaj, amely a felszín alatt is száraznak érzi magát, a talajhiány első jele Páratartalom. Ha a növényeken lógó, ernyedt virágok vagy levelek is látszanak, feltétlenül újra kell öntözni őket. Az alábbiak érvényesek: Sok növény a teljes gyökérgolyó teljes öntözését részesíti előnyben – ezért jobb, ha hetente egyszer öntözik nagyobb mennyiségben, mint naponta egy keveset. Ezért optimális, ha figyelemmel kíséri kertjét, és az öntözést mindig egyénileg igazítja a saját kertjéhez és az aktuális időjárási viszonyokhoz.

Összegzés: Milyen gyakran kell virágot és társait öntözni a kertben?

• Átfogó nyilatkozat nem lehetséges
• Az öntözési időközök az időjárástól, a talajviszonyoktól, a növényfajtáktól stb.
• Szárazság jelei: Morzsalékos, repedezett talaj és fonnyadt növények
• Jobb, ha egyszer teljesen megnedvesítjük a gyökérlabdát, ahelyett, hogy minden nap kis mennyiségben öntöznénk
• Az öntözési időközöket mindig egyedileg kell a kerthez és az időjárási viszonyokhoz igazítani

Melegen kell öntözni?

Különösen nyár közepén a növények az öntözésből származó további víztől függenek: hosszú száraz időszakok vízhiányt okoznak a talajban, ugyanakkor a hő hatására a maradék víz lassan elfolyik elpárolog. Ezért különösen fontos, hogy a növényeket nyáron is öntözzük. Sok kertész azonban fél a virágok öntözésétől a hőségben, mivel ez leégést okozhat a növényeken. Valójában a növényeket nem szabad a tűző déli napon öntözni: a vízcseppek ekkor nagyító hatással vannak a levelekre, és megégethetik a leveleket. Ezért érdemesebb a kora reggeli órákban öntözni: itt lényegesen hűvösebb a hőmérséklet és alacsonyabb a párolgás is.

tipp: Hogyan biztosíthatod, hogy növényeid még a nyári vakáció alatt se haljanak szomjan a “ témában megjelent cikkünkből megtudhatodNövényöntözés nyaraláskor“.

Tippek az ágyás növények öntözéséhez

Az ágyásnövények nagy mennyiségű talajon keresztül tudnak gyökerezni, ezért kevesebbet kell öntözni, mint a cserepes növényeket. Ennek ellenére a kerti növényeknek időnként szükségük van egy kis vízre, hogy életerősek és egészségesek maradjanak. Az ágyásnövényeket jól meg kell öntözni, különösen az ültetés után: Ez bezárja a gyökérlabda és a kerti talaj közötti üregeket, és a növény gyorsabban növekszik. Az ültetés után az öntözési időközöknek egyre hosszabbnak kell lenniük. Ez az egyetlen módja annak, hogy a növény maga "keresse" a vizet a gyökereivel, és megfelelő gyökértérfogatot fejleszthessen ki. A jól fejlett gyökerekkel a növények robusztusabbak hosszabb hőségben, és összességében kevésbé kell öntözni.

Az, hogy a palántákat száraz időszakban kell-e öntözni, és mikor, nagyban függ a Talajösszetétel a mederben együtt: A nehéz, humuszban gazdag és agyagos talaj sok vizet tud befogadni menteni. Ezzel szemben a homokos talajokat sokkal gyakrabban kell öntözni. Ha a talaj kiszáradt és a növények kiszáradnak, az ágyásnövényeket mindenképpen meg kell öntözni. Sok kertész kíváncsi, hogy a növényeket alulról vagy felülről kell-e öntözni. A válasz viszonylag egyszerű: a legjobb, ha a vizet egyenletesen oszlatjuk el a növény alanyán, így alulról kell önteni. Másrészt, ha a virágokat és társait felülről öntözzük, a leveleken lévő nedvesség elősegítheti a gombás betegségeket.

Tippek öntözőkádhoz és cserepes növényekhez az erkélyen

Az ágyásnövényekkel ellentétben a cserepes növényeknek sokkal kevesebb szubsztrátum áll rendelkezésre, és csak sokkal kisebb helyen tudnak gyökerezni. Ez a korlátozott hely azt jelenti, hogy a cserepes növényeket sokkal gyakrabban kell öntözni. A cserepes növényeknek különösen tavasszal és ősszel több vízre van szükségük, mert a vödrüknek csak korlátozott a térfogata. A cserepes növényeknek is több vízre van szükségük nyáron, mert a cserepük gyorsabban felmelegszik és nagyobb a párolgás. Az ágyásnövényekhez hasonlóan a talaj állapota is jól mutatja, hogy kell-e öntözni a cserepes növényeket. Emellett a kisebb növények súlya is a vízháztartás jelzéseként szolgálhat: Vajon a Ha szokatlanul könnyen ültet, annak a vízhiány lehet az oka – tehát ideje újra bezárni a növényt vízhez.

Egy másik különbség a cserepes növények öntözésénél az ágyásban lévő növényekhez képest a speciális szubsztrátumuk: a cserepes növényeket általában tőzegből készült virágföldbe ültetik, nem pedig a termőtalajba. A tőzeg sok vizet képes tárolni, így elkerülhető a gyakori öntözés. De vigyázat: soha nem szabad hagyni, hogy a tőzeg teljesen kiszáradjon! A száraz tőzeg vízlepergető és sokkal gyengébb víztároló képességgel rendelkezik - ami azt jelenti, hogy a tőzeg akár azt is jelentheti, hogy a cserepes növényeket még gyakrabban kell öntözni. Emiatt és a fenntarthatóság szempontjából is egyre inkább mellőzik a tőzeget. Biológiai alternatívák például a farostból és kókuszrostból készült talajok. A víztároló tulajdonságok itt nem olyan jók, mint a tőzegnél. Másrészt az alternatív talajok nem válnak vízlepergetővé, amikor kiszáradnak, és gyakran jobb a CO₂-Mérleg. Ez a miénkre is vonatkozik Plantura szerves talajok: Ezek tőzegcsökkentett ill tőzegmentes és fenntarthatóan termelt.

Cserepes növényed szokatlanul sok vizet használ, és naponta többször kell öntözni? Ezt a jelenséget a növényméret és a cserépméret kedvezőtlen aránya okozhatja. Ha egy növény a méretéből adódóan több vizet fogyaszt, mint amennyit az edényben lévő korlátozott szubsztrátum biztosítani tud, több vízre lesz szüksége. Ha a növényt nagyobb tartályba helyezi át, akkor ez gyorsan megoldja ezt a problémát, és jelentősen megnövelheti az öntözési időközöket.

Helyesen öntözzük a szobanövényeket: hogyan és milyen gyakran?

A szobanövények teljes mértékben függenek az ember által biztosított vízkészlettől, ezért különösen gyorsan elpusztulnak, ha figyelmen kívül hagyják őket. Annál fontosabb a szobanövények megfelelő öntözése. De milyen gyakran kell öntözni a szobanövényeket? Ez különösen az adott növényfajtól függ: a kaktuszok és pozsgások például különösen alacsony vízigényűek, és öntözés előtt rövid ideig kiszáradnak, míg az esőerdők egzotikus szobanövényei különösen magas vízigényűek és egyenletesen nedves talajúak. jobban szeretni. Emellett figyelmet kell fordítani a szobanövény fejlődési szakaszára. A növényeknek sok vízre van szükségük, amikor virágoznak, de ritkán kell öntözni, amikor nyugalmi állapotban vannak. Ezenkívül olyan hatások, mint a napfény, a szobahőmérséklet és a páratartalom befolyásolhatják a szobanövények öntözésének gyakoriságát.

Annak eldöntéséhez, hogy itt a megfelelő idő egy szobanövény öntözésére, nézzen be a növény aljzata alá vegyünk nagyítót: Ujjával egy-két centiméterrel behatolhatunk az aljzatba, és érezhetjük, hogy teljesen megszáradt-e. Ha igen, ideje meglocsolni a legtöbb szobanövényt. Ezenkívül a kis súly, az agyagedényen kopogtató üreges hang, vagy az edény széléről levált szubsztrátum is a szárazságra utalhat.

Ha a szobanövényeket öntözzük, akkor itt is fontos megtalálni a megfelelő mennyiséget. Bár a gyökérlabdát jól meg kell nedvesíteni, nem szabad elnedvesedni. Öntözés után ezért várjon negyed-fél órát, és ellenőrizze a csészealjat. Ha ebben összegyűlik a felesleges víz, akkor azt ki kell önteni – így elkerülhető a felvizesedés.

A növényeket csapvízzel öntözzük

Mindenki ismeri ezt a mítoszt. A növényeket mindig esővízzel vagy kútvízzel kell öntözni. Csak nincs csapvíz! De miért? Sok hobbikertész és sajnos szakértő is állítja, hogy a csapvíz túl kemény növényeink számára. Igaz, hogy sok növény a 6-6,5-ös pH-értéket részesíti előnyben, de a csapvíz pH-értéke 8-as vagy magasabb is lehet. A csapvíz pH-értéke ezért gyakran túl magas növényeink számára. Azt azonban gyakran elfelejtik, hogy a növények szerves savakat bocsátanak ki a talajba, hogy felszívják a tápanyagokat, és ezáltal maguk is csökkentsék a pH-értéket. Ez kiegyenlíti a csapvíz magas pH-értékét. Ezért nem rosszabb növényeink számára, ha csapvízzel öntözik őket. Csak a nagyon savanyú talajt kedvelő és mészre érzékeny növényekhez, például azáleához (havas szépe) vagy Áfonya (Vaccinium myrtillus), érdemes lehet nélkülözni a különösen meszes csapvizet, helyette esővízzel öntözni.

Amint látja, nem tudunk általános megoldást kínálni a helyes öntözésre. Ha azonban betartja a fenti tanácsokat, és nagyjából tudja, hogy növényeinek milyen vízigénye van, semmi baja nem lehet. A legtöbb növény robusztusabb, mint gondolná, és még ha nagyon ernyedt is, öntözés után általában gyorsan felépül.

Nemcsak a kertjében lévő növényeknek van szükségük vízre, hanem a pázsitot is rendszeresen öntözzük. Cikkünkben a öntözze meg a gyepet derítsd ki, mire kell figyelned.