Túltrágyázás a mezőgazdaságban

A túltrágyázás fő okának a mezőgazdaságot tartják: nemcsak a fokozott üzemi gazdálkodás az oka Az állati eredetű élelmiszerek túltermelése, ugyanakkor a különböző szennyező anyagok óriási növekedése és Hígtrágya. A túltrágyázás hatalmas tápanyag-felesleghez vezet, különösen a műtrágyában lévő nitrogénnek van drasztikus hatása az egész ökoszisztémára.

Nitrogén

A nitrogén (N) minden élőlény elemi építőköve, megtalálható a vízben, a levegőben és a talajban. A létfontosságú anyag a levegő körülbelül 78 százalékát teszi ki, de sem a növények, sem az állatok nem tudják hasznosítani a levegőben lévő nitrogént. A természetes körforgás azonban biztosítja, hogy a légköri nitrogént a talajban lévő mikroorganizmusok alakítsák át. Ez a nitrogénből molekulákat hoz létre, amelyeket a növények felhasználhatnak a növekedéshez.

Ezt követően az állatok és az emberek a nitrogént a növényi táplálékok fogyasztásával szívják fel, majd a széklettel és a vizelettel ismét kiválasztják. Ezeket a mikroorganizmusok ismét lebontják, ezzel lezárva a természetes körforgást. A nitrogénciklus egyensúlyát azonban nagymértékben megzavarja az emberi beavatkozás a természetben, ami a nitrogén feleslegét eredményezi a környezetben.

• mintegy 62 százaléka a növénytermesztésből származik
• mintegy 33 százaléka állattenyésztésből származik
• körülbelül 5 százalék a közlekedésből, az iparból és a háztartásokból származik

A biológiai sokféleségre gyakorolt ​​hatás

A megnövekedett nitrogénellátás óriási hatással van a biológiai sokféleségre, egységes növényzetet biztosít. Ennek oka az egyes növények egyedi tápanyagigényében rejlik. Mert néhányuk szó szerint szereti a nitrogént, és óriási hasznot húz ennek az anyagnak a túlkínálatából. Ennek megfelelően gyorsan terjednek, de azon növények rovására, amelyek alkalmazkodtak a tápanyagszegény körülményekhez. Mert ezeket később kiszorítják a nitrogénkedvelő növények.

• különösen a magaslápok érintettek
• A napharmatot is elnyomják
• Terjed a pamutfű és a rozmaringos hanga

Hatások a növényekre

A felesleges nitrogén a növények egészségtelen, felgyorsult növekedéséhez vezet, és a gyökérnövekedés elmarad. Mert a növények minden energiájukat az új hajtások kialakításába fordítják, amelyek gyakran puhák és szivacsosak. De nem csak a hajtások érintettek, mert a sejtek és a szövetek nem alakulnak ki optimálisan. A fákban a felgyorsult növekedés úgynevezett koronaritkulást is okoz. Ez sokkal érzékenyebbé teszi őket a széllökésekre és a szárazságra, ami gyakran szélkárokhoz vezet az erdőkben. Az is bebizonyosodott, hogy az üzemi gazdálkodás és a túltrágyázás közvetlenül összefügg az erdőpusztulással. A nitrogén túlkínálat a következő hatásokkal is jár a növényvilágra:

• A növények tápláltsági állapota zavart szenved, ami alulkínálathoz vezethet
• Fokozódik a baktériumok és gombás betegségek terjedése
• A növények érzékenyebbek az időjárási viszonyokra
• A betakarított termékek tárolása sérül, ami terméskieséshez vezethet a mezőgazdaságban

Víztestekre gyakorolt ​​hatások

A mezőgazdaságban a túltrágyázás a víztestek tápanyagtartalmának növekedéséhez vezet. A nitrogénvegyületek ugyanis a lefolyással tavakba, folyókba, tengerekbe kerülnek, és ezek eutrofizációjához vezetnek. Ez alatt a vízinövények gátlástalan növekedését értjük, amelyet a tápanyag túlkínálat okoz. Különösen a fitoplankton (egysejtű algák) részesül ebből a tápanyagtöbbletből, és nagy számban képződik. Ez úgynevezett algavirágzást eredményez, amelyek zöldes színűek és borítják a vízfelszínt. Ezek különös veszélyt jelentenek az olyan érzékeny ökoszisztémákra, mint az állóvíz és a lassú folyású víz. Mivel az algák a vizek „felborulását” okozhatják:

• Az algák borítják a felületet
• kevesebb fény jut a víztest alsóbb rétegeibe
• A fotoszintézis nem megy végbe, és a növények növekedése károsodik, ezáltal csökken a biológiai sokféleség

A fitoplankton károsítja a víztesteket

Az algák élettartama körülbelül egy-öt nap. A fitoplanktonok elpusztulása után a víztest fenekére süllyednek, és az ott élő baktériumok lebontják őket. Ehhez a folyamathoz azonban oxigénre van szükség, amelyet viszont a vízből vonnak ki. Az aerob lebomlási folyamatból származó oxigénhiány az érintett víztestben a növények és állatok pusztulásához vezet. Ha már nincs elég oxigén, akkor mérgező anyagok keletkeznek. Az úgynevezett anaerob bomlási folyamat során főleg méreganyagok, például metán (CH4), ammónia (NH3) és hidrogén-szulfid (H2S) keletkeznek, amelyek megmérgezik és elpusztítják a halakat. Ezenkívül ezek a toxinok gyakran megtalálhatók a tenger gyümölcseiben, így a táplálékláncon keresztül eljuthatnak az emberhez. Az algák a következő hatásokkal is rendelkeznek:

• "holt zónákat" a fitoplankton hoz létre
• A Balti-tenger tengerfenékének körülbelül 15 százalékát holt zóna borítja
• a fitoplanktonok „habszőnyegeket” hoznak létre a strandokon
• az idegenforgalmi ágazat szenved emiatt

Hatások az éghajlatra és a levegőre

A műtrágyák ammóniumot tartalmaznak, amely a tárolás és a kijuttatás során ammóniává (NH3) alakul. Az ammónia viszont a légkörbe kerül, és elősegíti a finom por képződését. Ez azonban káros az emberekre és az állatokra, mert közvetlenül a felső légutakra hat, és légúti megbetegedésekhez vezet. Emellett az ammóniagáz savas esőt is okozhat, ami káros az egész környezetre. Esőkor az ammónia visszatér a talajba, ahol kiegészítő műtrágyaként működik, és így elősegíti a talaj túltrágyázását.

A nitrogéntartalmú műtrágyák azonban nem csak ammóniát bocsátanak ki:

• A műtrágya mineralizációja következtében nitrogén-oxid (N2O) keletkezik
• ez körülbelül 300-szor károsabb az éghajlatra, mint a szén-dioxid (CO2)
• és rendkívül hatékony üvegházhatású gáznak számít
• emellett metán (CH4) szabadul fel
• ez körülbelül 25-ször károsabb az éghajlatra, mint a szén-dioxid

hatást a talajra

A műtrágyában lévő ammóniát a talajban lévő mikroorganizmusok nitráttá (NO3-) alakítják át. Ha a növények nem szívják fel a nitrátot, akkor az úgynevezett báziskimosódás következik be. A szivárgó vízzel a nitrátot kiöblítik, és elősegítik a talaj savasodását. Bár egyes növények inkább savas talajban növekszenek, általában minden növény leáll 3 alatti pH-értéken. A talaj savasodása azonban nem csak a növények növekedését érinti:

• változás történik a talaj szerkezetében
• a talaj mikroorganizmusainak életkörülményei is megváltoznak, ami befolyásolja a talaj termőképességét
• a talajban lévő tápanyagok kimosódnak, ami azt jelenti, hogy már nem biztosított az optimális tápanyagellátás
• mérgező anyagok szabadulhatnak fel (pl. pl alumínium)
• A gilisztapopuláció csökkenése

Hatások a talajvízre

A mezőgazdaságban a túlműtrágyázás az ivóvíz megnövekedett nitrátszintjének kiváltó oka is. Ugyanis a mozgékony nitrát a szivárgóvízzel együtt kerül a talajvízbe, majd az ivóvízbe, különösen nagy csapadék esetén. Bár az enyhén megemelkedett nitrátszint csak csekély egészségügyi kockázatot jelent, a tartósan megemelkedett nitrátszint gyomor-bélrendszeri gyulladáshoz vezethet. Ráadásul a nitrát a szervezetben nitritté (NO2-) alakulhat, ami már kis mennyiségben is káros az egészségre. Ehhez a reakcióhoz savas környezetre van szükség, ezért az emberi gyomrot ideális környezetnek tartják ehhez. Megnövelt nitráttartalmú ivóvíz fogyasztása esetén a nitritek képződését segítik elő.

• A nitrit különösen veszélyes a csecsemőkre, "belül megfulladhatnak"
• Ha a nitrit a vérbe kerül, az megzavarja az oxigén szállítását, mert elpusztítja a vörös vér pigmentjét
• az ivóvízben lévő nitrit határértéke 0,50 mg/l
• az ivóvíz nitráttartalmának határértéke 50 mg/l

Intézkedések a túlműtrágyázás elkerülésére

Az EU már reagált a nitrogén-műtrágyázásra, és 1991-ben meghatározta a nitrát-irányelvet. Ennek megfelelően minden EU-tagállam köteles a felszíni és a felszín alatti vizeket monitorozni, a veszélyeztetett területeket azonosítani és négyévente ellenőrizni. Az útmutató tartalmazza a mezőgazdasági jó szakmai gyakorlat szabályait is, amelyeket önkéntes alapon kell alkalmazni.
A nitrogénnel való túltrágyázást azonban a hatályos törvények mellett más tényezők is elkerülhetik:

• Kapcsolja össze az állattenyésztést a mezőgazdasági területekkel, hogy az állatok száma a rendelkezésre álló területhez igazodjon
• a meglévő hígtrágyát közvetlenül a talajba bedolgozni
• Csúcstechnológiás műtrágyaszállítási módszerek, érzékelős műtrágyagépek és/vagy számítógépes chipek – ez azt jelenti, hogy a nitrogén célzottan használható
• A légszűrőrendszer üzemi mezőgazdasági létesítményekben történő telepítése korlátozhatja a kibocsátást

Gyakran Ismételt Kérdések

Tudjon meg többet a műtrágyáról