Tartalomjegyzék
- A jó kaktusztalaj kritériumai
- A kaktusztalaj alkotóelemei
- Érvek a tőzeg ellen
- A tőzeg környezetbarát alternatívái
- Hozzávalók listája saját kaktuszföldedhez
- Az összetevők összekeverése
- Gyakran Ismételt Kérdések
Az, hogy a kaktuszok különösen könnyen gondozhatónak számítanak, elsősorban annak köszönhető, hogy a hagyományos cserepes növényekhez képest alig kell őket öntözni. A ritka öntözés azt is jelenti, hogy a kaktuszok teljes tápanyagigényüket és Viszonylag hosszú ideig fedje le a folyadékot kizárólag a földre tud. És pontosan ez az, ahol a legnagyobb kihívás a saját kaktuszföld előállítása.
A jó kaktusztalaj kritériumai
Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a kaktuszok többsége igazi túlélő, akik szükség esetén a közönséges virágföldben is boldogulnak. Ha azonban nagyon fontos számodra a kaktuszok jóléte, akkor inkább használj speciális kaktuszföldet, ami a lehető legjobb általánosságban ennek a lenyűgöző növénynemzetségnek és különösen az érintett kaktuszfajtáknak az igényeihez szabva van. A jó kaktusztalaj egyik általános kritériuma, hogy a talaj légáteresztő és a lehető legtöbb nedvességet képes tárolni anélkül, hogy bevizesedne, sárossá válna vagy teljesen kiszáradna megkeményedni. Az is fontos, hogy a talaj nagyon tápanyagban gazdag legyen. Ahhoz azonban, hogy egy kaktusz egyáltalán képes legyen tápanyagokat felvenni és feldolgozni, a talaj pH-értékének megfelelőnek kell lennie. Ebből kifolyólag a pH érték is az egyik legfontosabb szempont, amely kiemelt figyelmet érdemel mind a vásárlás, mind a kaktuszföld termesztése során. Mert bár a kaktuszok önmagukban szeretik az enyhén savanyú talajt, egy és ugyanaz a pH-érték még mindig túl magas lehet az egyik kaktuszfajnál, és túl alacsony egy másik fajnál.
Tipp:
Mivel a kaktusztalaj pH-értéke szinte kiemelkedő jelentőségű, ezért először ezt érdemes figyelembe venni kaktuszszedés előtt ellenőrizze megfelelő analizátorral vagy tesztcsíkkal tedd be.
A kaktusztalaj alkotóelemei
Valószínűleg minden jó kaktusztalaj legfontosabb összetevője a tápanyagban gazdag humusz, amelyet sokáig kellett volna tárolni, és nem szabad túl nedvesnek lennie. Ezenkívül a kaktuszföldnek olyan vályogot vagy agyagot kell tartalmaznia, amely a lehető legomlósabb, viszonylag száraz és nem ragadós. A vályog vagy agyag oka, hogy természeténél fogva enyhén savas. Egyébként az úgynevezett duzzasztott agyag különösen alkalmas. Ezenkívül a kaktusz talaját durva szemcséjű homokkal kell dúsítani. Ha saját kezűleg szeretné kikeverni a kaktuszföldet, gondoskodnia kell arról, hogy a A felhasznált homok a lehető legkevesebb mésztartalmú, mivel a túl magas mésztartalom a talajban hosszú távon károsítja a kaktuszt. tudott. Ráadásul a legtöbb kereskedelemben kapható kaktuszföld sok tőzeget tartalmaz, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a tőzeg kiváló víztározó. Ezzel összefüggésben azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a környezetvédők határozottan nem javasolják a tőzegtartalmú kaktusztalaj használatát.
Tipp:
A szakemberek a speciális kvarchomok használatát javasolják, mivel az különösen durva szemcsés és alig porzik.
Érvek a tőzeg ellen
Az a tény, hogy a környezetvédők minden ember ellenzik a tőzeg használatát, első pillantásra meglepő lehet. Hiszen ez egy tisztán természetes anyag, amely biológiailag lebomlik, és ezért nem jelenthet terhet a környezetre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tőzegkitermelés teljes lápterületeket teljesen lecsapol, és így örökre elpusztítja azokat. Valójában a szakértők azt feltételezik, hogy néhány éven belül, legalábbis ebben az országban, egyáltalán nem lesz ilyen a természetes lápok több lesz, amíg a tőzegkitermelés a jelenlegi formájában korlátlan lesz tovább fog működni. Tovább rontja a helyzetet, hogy a mocsarak több éghajlatkárosító szén-dioxidot bocsátanak ki, miután lecsapolták őket.
A tőzeg környezetbarát alternatívái
A kókuszrostok és az úgynevezett xilit formájában ma már két következetesen meggyőző alternatíva létezik a tőzeg helyett, amelyet pusztán ökológiai okokból nem szabad használni, amikor saját kaktuszföldet készít szeretnék. Például az a tény, hogy a kókuszrostok egyértelműen jobbak a tőzegnél a folyadék tárolását illetően, önmagáért beszél.
A xilit mellett szól a rendkívül magas huminsavtartalom, amely legalább megegyezik a tőzeg huminsavtartalmával. Ezenkívül a xilit alacsonyan tartja a talaj pH-értékét. Ezenkívül a xilit szerkezetileg szokatlanul stabilnak bizonyul nagy pórustérfogatának köszönhetően.
Hozzávalók listája saját kaktuszföldedhez
- körülbelül egy-kétharmada jól lebomlott humusz
- legfeljebb egyharmada morzsalékos agyag vagy vályog (az expandált agyag a legjobb)
- 50-150 g alacsony mésztartalmú durva szemcséjű homok (a legjobb a kvarchomok) minden 5 liter talajhoz
- körülbelül egyharmada xilit és/vagy kókuszrost (vagy tőzeg, ha szükséges)
Az összetevők összekeverése
Annak érdekében, hogy a kaktuszföld összetevői tökéletesen összekeveredjenek, célszerű kis mennyiségben fóliára tenni, majd kézzel alaposan összekeverni. Keveréskor azonban ügyelni kell arra, hogy az agyag vagy vályog ne legyen túl finoman morzsalékos. Viszont morzsolhatod a tőzeget vagy a kókuszrostokat vagy a xilitet. Megjegyzendő, hogy a kókuszrostokat először tiszta vízbe kell áztatni, hogy jobban feldolgozhatóak legyenek. Ezenkívül a szálak térfogata megnő a vízzel kapcsolatban. A szálak azonban nem lehetnek túl nedvesek, amikor más összetevőkkel keverik őket. A kaktuszföldet is tanácsos néhány napig hagyni, és a kaktuszok kiültetése előtt alaposan összekeverni.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mivel a rododendron talaj pH-értéke lényegesen alacsonyabb a hagyományos virágföldhöz képest, ideális a kaktusztalaj savasságának növelésére.
Önmagában jó ötlet a kereskedelmi kaktuszföldet venni egyfajta alapnak, majd kifejezetten a saját kaktuszokhoz "finomítani". Az olcsó no-name termékek azonban erősen ellentmondanak, mivel ezek többnyire gyengébb minőségűek és gyakran tartalmaznak káros anyagokat.
Elvileg nincs mit mondani a komposzt hozzáadása ellen, amíg a komposzt érett és pH-értéke harmonizál a talaj többi összetevőjével.
Mindenről írok, ami érdekel a kertemben.
Tudjon meg többet a padlóápolásról
A kert felásása: 13 tipp pázsithoz és ágyáshoz
Azt, hogy van-e értelme ágyakat vagy pázsitot felásni, különböző módokon vitatják meg. Miután eldöntötte ezt az intézkedést, tippjeink segítenek a kerti munka hatékony megszervezésében.
Fenyőkéreg: mely növényekhez illik?
A fenyőkéreg egyfajta talajtakaró, amely színe és tulajdonságai miatt sok kerttulajdonos körében egyre népszerűbb. Vásárlás előtt gyakran felmerül a kérdés, hogy a kéregtakaró mely növényekre alkalmas. Ez a kérdés a fenyő eredete miatt indokolt.
Milyen talajt válasszunk elefántlábhoz?
A megfelelő szubsztrátum kulcsfontosságú az elefántláb számára, ezért azt jól kell megválasztani. Olvassa el itt, melyik talaj a legalkalmasabb a Beaucarnea recurvata számára!
Duzzasztott agyag, mint víztározó: a föld alternatívája?
Az expandált agyagot sokan hidroponikus hordozóként vagy cserépben történő vízelvezetőként ismerik. Tulajdonságainál fogva az agyaggranulátum számos területen alkalmas szubsztrátumként és talajpótlásra is alkalmas. A granulátum régóta a zöldtetők nélkülözhetetlen alapja.
Virágföld: Ön keverje össze a virágföldet
A virágföldnek különleges követelményeknek kell megfelelnie. Ezért gyakran érdemes saját kezűleg összekeverni a virágföldet. Ez számos előnnyel jár. De mire kell odafigyelni? Az alábbi útmutató bemutatja, hogyan kell csinálni.
pH-érték a talajban: 15 tipp a méréshez és szabályozáshoz
Ha a kert/növénytalaj pH-ja nem optimális, az súlyos növénykárosodáshoz vezethet. Megmutatjuk, milyen lehetőségek vannak a mérésre, szabályozásra.