Sátortető: Információk a szerkezetről, előnyeiről és hátrányairól, valamint dőlésszögéről

Hogy a sátortető honnan kapta a nevét, az összetéveszthetetlen. De ez a tetőforma már régen bekerült a lakóépületek tervezési stíluseszközeinek körébe. Számos elemi előnye miatt kiemelkedik a többi tetőforma közül. Elmagyarázzuk ezeket a különbségeket, és számos olyan tényt közölünk, amelyeket érdemes tudni a sátortetőről.

alakja és eredete

Természetesen már a név alapján is összetéveszthetetlen a kapcsolat a sátortető és az igazi sátor között. De a dizájn vizuálisan is emlékeztet a sátor legegyszerűbb formájára, amely egy központi rúdból áll, és egy ponyvával. Az első állandó lakások jurták, legegyszerűbb kunyhók és más megjelenési formák formájában is ezt az egyszerű és hatékony tetőformát használják.

A lakóépületek általában merőleges alaprajzaihoz igazodó sátortető található általában négy azonos hajlásszögű tetősíkból áll, amelyek középpontjában egy központi gerincpont áll érintés. Ez azt eredményezi, hogy egy ilyen tetővel fedett épület szinte elkerülhetetlen négyzet alakú. A tetőt körülvevő alsó széle megerősíti a szerkezeten ülő önálló tetőburkolat benyomását. Például a sátortetős lakóépületek népszerű beceneve a "gombaház".

A statikus szerkezet

A középső gerincponttal ellátott formából gyorsan kiderül, hogy a sátortetőnek vizuális közelsége ellenére ettől egészen más statikus megközelítést kell követnie. ferde tető:

1. Központi gerinctámasz

• A terhelések függőleges levezetése a gerincponttól az alatta lévő szilárd elemekig (mennyezet vagy fal)
• A csípőszarufák minden egyes épületsarkától a gerincpontig, mint a szarufák felső támasztéka vagy csatlakozási pontja
• Kerületi küszöb, mint alsó támasztópont
• Szarufák, mint az egyes tetőfelületek tetőszerkezetének tartóelemei

2. szelemen konstrukció

• Kerületi küszöb, mint a szarufák alsó támaszpontja
• Felső támaszként körbefutó szelemen, többnyire kb. a szarufa hosszának egyharmada-negyede a gerinc pontjától számítva
• A felső szarufák a gerincig konzolosak
• A szelemeneket támasztékokon vagy falakon keresztül helyezik az alapozás elemeire

3. Merev vázszerkezet

• Kerületi küszöb, mint a tetőszerkezet alsó támasztópontja
• Csípős szarufák az épület sarkaitól a gerinc pontig, egymást támasztva, merev vázszerkezetként középső támasz nélkül
• Csípő szarufákra helyezett, vagy ugyanabban a szinten összekötött szarufák

Sátortetők tipikus tetőszerkezetei

Konstruktív értelemben a sátortető lehetséges tetőrendszerei a bevált módszertanon alapulnak:

• Belül: Páradiffúziómentes szint a lakótérből a szigetelési szintbe jutó nedvesség ellen
• szigetelő réteg
• Diffúzornyitható altető a tetőszerkezetből kiáramló nedvesség szükség esetén szellőztetésére egy másik szigetelőréteggel kombinálva
• Hátsó szellőzőszint a kiáramló vízgőz eltávolításához
• Kívül: Tetőhéj alépítménnyel

Végső soron mindkét közös lehetőség megtalálható a sátortetőben ennek a szerkezetnek a tartószerkezethez viszonyított megvalósításához:

1. tetőn belüli szigetelés

A szigetelés szintje megfelel a szarufák szintjének. Ebből a célból a szigetelést puha szigetelőanyagként helyezik be a szarufák közé. A megfelelő határoló rétegek a szarufaréteg alatt és felett találhatók. A tetőszerkezet optikailag látható belső vége fából vagy festett, vakolt vagy tapétázott gipszkarton burkolat.

2. tetőszigetelés

A szigetelőréteg a konstruktív szarufarétegre épül fel, és kialakítható lágy szigetelésként a gerendák között, vagy összefüggő, nyomásálló szigetelőrétegként. A szigetelőréteg alapjául a szarufákra különböző faanyagokból készült lapos burkolatot kell felállítani. Ennél a változatnál a tartószerkezet látható marad a tetőtérben és optikailag rendezhető.

A tető hajlásszöge

Sátortető végső soron 0 foktól minden dőlésszögű változatban felállítható. A kivitelezésnek azonban műszaki szempontból csak 10-15 fok körül van értelme, hiszen a megszerzett tetőteret egyébként főleg szerkezeti elemek foglalják el. A 15 és körülbelül 30 fok közötti dőlésszög ma gyakori. A nagyobb, 45 fokos és nagyobb dőlésszögek viszont egy terjedelmes tetőteret hoznak létre, amelyet azonban a körbehajlás miatt nagyon nehéz kihasználni. Ezekben az esetekben általában egy alternatív, használhatóbb tetőformát választanak.

tetőfedések

A sátortető a tető hajlásszögétől függően szinte bármilyen típusú tetőfedéssel felszerelhető. A lapos burkolatokat előnyben kell részesíteni a cserepekkel vagy zsindelyekkel szemben, különösen kis tetőkön egyébként az egyes téglák számtalan beállítására és kivágására van szükség a minden oldalon található gerincrészletek miatt lenne. A következő típusú padlóburkolatok újra és újra találkoznak:

• Tégla és beton tetőcserepek - többnyire 15 foktól, egyes modellek 10 foktól
• Fóliatetők – bármilyen dőlésszögű tető
• Kavics vagy zöld burkolat a fóliatetőn - 10 foknál többnek csak korlátozott értelme van
• Pala, zsindely és egyéb helyi tetőfedési változatok - többnyire kb. 15-20 fok, alépítménytől függően

Tetőszerkezetek és beépítések

A sátortető egyes tetőfelületei elvileg tetőablakok vagy tetőerkélyek építésére, beépítésére alkalmasak. A sátortetőt azonban általában meglehetősen lapos hajlásszöggel használják. Azzal kiegészítve, hogy a tetőfelületek minden oldalról le vannak vágva, a nagyon nagy méretű tetők esetében már csak annyi tetőterület marad, hogy ezeket a felépítményeket ésszerűen elhelyezzük. A gyakorlatban még tetőablak is ritkán található a sátortetőn.

Megkülönböztetés más tetőformáktól

Tisztán geometriai szempontból valódi sátortető kivitelezése valójában csak négyzet alakú szerkezeteken lehetséges. A gyakorlatban általában olyan alaprajzokhoz is használják, amelyek nagyon közel vannak a térhez. Mivel azonban egy igazi tér különböző okok miatt csak nagyon ritkán valósítható meg, a sátortető számos speciális formája borítja az épületeket. Legtöbbször nagyon hasonlítanak egy rendkívül hangsúlyosra csípőtető, amelyben vagy a gerincvonalat nullára minimalizálták a csípő és a fő felületek eltérő dőlésszögével, vagy A sátortető csúcsgerince, körben azonos lejtéssel egy rövid, de lineáris gerincig kiterjesztve lett. A sátortető pontos elhatárolása más tetőformáktól végső soron nehéz, de az elnevezés a gyakorlati megvalósítás szempontjából mindenképpen másodlagos.

A sátortető költsége

A sátortető költségeinek megbízható összehasonlítása más tetőformákkal aligha lehetséges. Ennek oka a tetőforma általános használata. Míg a független társalgókat gyakran nyeregtetős vagy kontyolt tetőn alakítják ki, a sátortető gyakran egy teljes értékű normál padlót takar, szobamagasságú függőleges falakkal. Ha azonban figyelembe vesszük a sátortetős épületek alaprajzi követelményeihez kapcsolódó egyéb speciális jellemzőket, akkor ennek a tetőformának legalább a többihez viszonyítottnak kell lennie. tetőformák soha nem jelennek meg drágábban ugyanazon az épületen.

előnyei és nehézségei

Természetesen számos szempont pozitív hatással van a sátortetőre, míg más körülmények meglehetősen bonyolultak:

Előnyök

• Jó tetőfedés az egyébként nehéz négyzet alakú elrendezésekhez
• A tető alacsony optikai súlya a körkörös dőlésnek köszönhetően – a tetőforma nagyon könnyűnek tűnik
• Alacsony tetőtér, így további hasznos hely nélkül, jó megoldás szükségtelenül nagy holtterek nélkül

Hátrányok

• Nagy konstruktív erőfeszítés
• Számos részlet és metszéspont
• Aligha lehetséges tetőszerkezet vagy beépítés

Tudjon meg többet a tetőről / padlásról