50 lepkefaj Németországban

click fraud protection
Molyfaj - cím

Tartalomjegyzék

  • Gyakori molyfajok
  • Medvemoly (Arctiidae)
  • Nyírlepke (Endromidae)
  • Bagolylepke (Noctuidae)
  • Huckling (Lasiocampidae)
  • Rajongók (Sphingidae)
  • Villáskulcs (Geometridae)
  • Szakállas lepke (Lymantriinae)
  • kos (Zygaenidae)
  • Fogmoly (Notodontidae)
  • Gyakran Ismételt Kérdések

A sok közül Lepkefajták Németországban körülbelül 95 százaléka a lepkékhez tartozik. Többnyire jól álcázott megjelenésük miatt azonban szinte senki sem veszi észre őket.

Dióhéjban

  • Németországban körülbelül 3700 lepkefaj található
  • közülük több mint 3500 lepke
  • valójában nem mindegyik éjszakai
  • a legtöbb faj jól álcázott
  • egyes nappali lepkék is feltűnő színűek

Gyakori molyfajok

Ahogy a neve is sugallja, a lepkék túlnyomórészt krepuszkulárisak és éjszakai életűek. Ennek a sötétben való életnek megvannak az előnyei, mert a legtöbb ragadozó és táplálékversenytárs éjszaka nincs kint. A lepkék általában nem feltűnő színűek, hogy napközben jobban álcázni tudják magukat. Az éjszakai pillangóknak nincs szükségük feltűnő szárnyszínre, hogy partnert vonzanak, mert a nőstények szexuális vonzerőt termelnek. A hím lepkék nagy távolságból is érzékelik ezeket a feromonokat. Természetesen vannak kivételek e szabály alól. Mert bár tökéletesen alkalmazkodtak az éjszakai élethez, több lepkefaj nappal is aktív. A lepkék között számtalan család és alcsalád található. Szeretnénk bemutatni néhányat a legfontosabb és legjellemzőbb képviselők közül.

Medvemoly (Arctiidae)

A medvelepke, a bagolylepke alcsaládja nemcsak feltűnő színű fajokat foglal magában, hanem sok élénk színű példány tűzpiros vagy élénk narancssárga színű figyelmeztetéssel Hátsó szárnyak. Egyes fajok más rovarok megjelenését is utánozzák, és így teljesen elveszítik a pillangók jellegzetes megjelenését. A medvemoly többnyire éjszakai életű. A lepkék nevüket hernyóik vastag, hosszú szőréről kapták, amelyek (tisztán mechanikus) védekezésre szolgálnak ragadozóik ellen.

Vérmedve és sárga foltos test
Balra: vérmedve; Jobbra: Yellow Fleckleibbär
  • Vérmedve / Jakobskrautbär (Tyria jacobaeae)
  • Barnamedve (Arctia caja)
  • Gelber Fleckleibbär / Yellow Tiger Moth (Spilosoma lutea)
  • Vörös nyakú zuzmó medve (Atolmis rubricollis)
  • Orosz medve (Euplagia quadripunctaria)
  • Gyönyörű medve (Callimorpha dominula)
  • útifű medve (Arctia plantaginis)

Nyírlepke (Endromidae)

A nyírlepkefélék családjába egyetlen faj tartozik, a nyírlepke (Endromis versicolora). Ez a lepkefaj nálunk világos, meleg nyírerdőkben fordul elő, melyen hernyói táplálkoznak. Február végétől kelnek ki a rókabarna pillangók, a szárnyakon krémfehér színfoltokkal. Míg a hím lepke nappali, a nőstény csak éjszaka repül. Az 50-70 mm szárnyfesztávolságú nyírlepke nem tud táplálékot fogyasztani. Emiatt ezek a lepkék általában csak néhány napig élnek, és különösen gyorsan kell szaporodniuk.

Nyírmoly
Nyírmoly

Bagolylepke (Noctuidae)

A világ legfajgazdagabb lepkecsaládja a bagolylepkék, mintegy 500 fajt ismerünk ebben az országban. Nevükhöz híven szinte az összes bagoly kint van alkonyatkor és éjszaka. A legtöbb fajnak megnyúlt, de erős és robusztus teste van, szürkésbarna mintával. A rongyos bagoly (Scoliopteryx libatrix) feltűnőbb színű. Szárnyaik a narancs és a rozsdavörös különböző árnyalatait tartalmazzák.

Achátbagoly és ligetbagoly
Balra: achát bagoly; Jobbra: liguster- Kéregbagoly
  • Achátbagoly (Phlogophora meticulosa)
  • Barna nappali bagoly (Euclidia glyphica)
  • Gamma bagoly (Autographa gamma)
  • Lánybagoly (Craniophora ligustri)
  • Nyílbagoly (Acronicta psi)
  • Fekete C (Xestia c-nigrum)

Huckling (Lasiocampidae)

A gyapjaslepkeként is ismert lepkék a család számos lepkefajának ülő testhelyzetéről kapták a nevüket. A csirkék elülső szárnyaikat kövér testük köré tekerik, mint a tetőcserepek, amelyek a kotlótyúkokra emlékeztetnek. A felnőtt anyatyúk csak néhány napig él.

Kis nyár- és tölgymolyok
Balra: Kis nyárfa anya; Jobbra: tölgymoly
  • Kis nyárfa anya (Poecilocampa populi)
  • Molylóhere (Lasiocampa trifolii)
  • Tölgymoly (Lasiocampa quercus)

Jegyzet: Az anya tyúkhernyók csípős szőrűek, amelyek csalánmérget tartalmaznak.

Rajongók (Sphingidae)

A rajok a legjobb repülők közé tartoznak a lepkék között. A csörlős sólyom (Agrius convolvuli) 50 km/h-s átlagsebességgel és hihetetlen 100 km/h-s végsebességgel bír. A rajok úgy szívják fel a nektárt hosszú ormányukkal, mint a kolibri, látszólag leállt, anélkül, hogy hozzáérnének a virághoz. Kertjeink egyik leghíresebb példája a galambfarok (Macroglossum stellatarum). A visszahúzható orr gyakran hosszabb, mint maga a lepke teste. Sok sólyomfaj, például a galambfarkú és a koponyasólyom (Acherontia atropos) valójában Dél-Európából vagy Afrikából származik, és csak nyáron, a párzási időszakban látogat el hozzánk. További különleges rajongók Németországban:

Esti páva pillangó és közepes borbagoly
Balra: esti pávalepke; Jobbra: Középső borkedvelő
  • Esti pávalepke (Smerinthus ocellata)
  • Fenyves sólyom (Sphinx pinastri)
  • Középboros sólyom (Deilephila elpenor)
  • Nyársólyom (Laothoe populi)

Villáskulcs (Geometridae)

A villáskulcs az egyik legfajgazdagabb lepkecsalád. Csak Németországban több mint 400 lepkefaj él, de nagyon ritkán látni őket, mert meglehetősen rejtve élnek. A feszítőkre jellemző a lepkékre nem jellemző testfelépítésük, amely meglehetősen hosszú és vékony, mint a pillangók. A legtöbb feszítő annyira jól álcázott, hogy még akkor sem lehet kivenni a lakóterében, ha alaposan megnézzük. Ez alól kivételt képez a citromsárga szárnyú sárga lepke (Opisthograptis luteolata). Szinte az összes feszítő laposan tárja ki a szárnyait nyugalomban, hogy a hátsó szárnyak láthatóak legyenek.

Szorítófeszítő és rácsos feszítő; Moly fajok
Bal: Ampferspanner; Jobbra: rácsos bilincs
  • Ampferspanner / Rotrandspanner (Timandra comae)
  • Fekete lepke (Biston betularia)
  • Barna sávos ék alakú kötszer (Scotopteryx chenopodiata)
  • Rácsfeszítő (Chiasmia clathrata)
  • Gyémánt kéregfeszítő (Peribatodes rhomboidaria)
  • Fehérfejű fenyőkulcs (Hylaea fasciaria)

Jegyzet: Néhány faj, például a kis fagyféreg (Operophtera brumata) szintén aktív a hideg évszakban.

Szakállas lepke (Lymantriinae)

A bagolylepkék számos alcsaládjának egyike a hordozólepke. Káros vagy gyapjas fonóként is ismertek, mivel egyes fajok kártevőként jelennek meg a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. Például a cigánylepkében (Lymantria dispar) időszakosan tömeges szaporodás következik be, így a fertőzött fákat vagy bokrokat felfalják.

Goldafter és apáca; Moly fajok
Balra: Goldafter; Jobbra: apáca
  • Bükk extensor láb (Calliteara pudibunda)
  • Goldafter (Euproctis chrysorrhoea)
  • Apáca (Lymantria monacha)
  • Hattyú (Euproctis similis)
  • Kökénykefe fonó (Orgyia antiqua)

kos (Zygaenidae)

Sokan láthattunk már kosokat bogáncson vagy más lila virágokon, és nem is tudtuk, hogy a rovarok a lepkék közé tartoznak. Szinte minden kos, más néven vércseppek, csak napsütésben repülnek. Szárnyaik nem rendelkeznek a jellegzetes lepkeformával, de körülbelül kétszer olyan hosszúak, mint szélesek és általában lekerekítettek. Sokuknak sötét szárnyaik vannak vörös foltokkal, úgynevezett vércseppekkel, amelyek figyelmeztetik a madarakat a toxicitásukra.

Mocsári lóhere szarv kos és kakukkfüves kos; Moly fajok
Balra: Mocsári lóhere szarv kos; Jobbra: Kakukkfüves kos
  • Kos (Zygaena filipendulae)
  • Napraforgó zöld kos (Adscita geryon)
  • Mocsári lóhere kos (Zygaena trifolii)
  • Kakukkfüves kos (Zygaena purpuralis)

Fogmoly (Notodontidae)

A fogazott fonók csaknem 3000 fajban léteznek világszerte. Legtöbbjük a trópusi területeken él. Csak 34 ilyen lepkefajunk van. A fogazott pergető neve egy lefelé irányuló "fog" az első szárny belső oldalán. A fogazott pókok számos fajtája kiemelkedik szokatlan hernyóformájuk miatt, amelyek apró bizarr sárkányoknak vagy őskori állatoknak tűnnek. A leghíresebb fogfonó valószínűleg a tölgy körömlepke (Thaumetopoea processionea). Feltűnő megjelenése ellenére a lepke az elmúlt években mindenki ajkára került, mert hernyóinak csípős szőrzete egészségügyi veszélyt jelent az emberre.

Bükk villafarkú és tapintófogú lepke; Moly fajok
Bal: bükk villa farok; Jobbra: Palp fog fonó
  • Bükkfogú lepke (Stauropus fagi)
  • Bükk villafarkú (Furcula furcula)
  • Tölgyfogú lepke (Peridea anceps)
  • Nagy villafarkú (Cerura vinula)
  • Palp fog fonó (Pterostoma palpina)
  • Cikcakkos lepke (Notodonta ziczac)

Gyakran Ismételt Kérdések

Hogyan ismeri fel a lepkék?

Az antennák alakja a lepkéknél más, mint a nappali lepkéknél. Míg a lepkék bot alakú antennái vannak, a végén vastagodással, addig a lepkék antennái előrefelé mutatnak. Néhány hím lepkének tollas antennája is van. Ráadásul a szárnyaikat nem hajtják fel, hanem általában laposra hajtják a háton.

Mit esznek a molyok?

A legtöbb lepkefaj, hernyóként és felnőttként is, néhány növényre specializálódott, amelyekkel táplálkozik. Egyes fajoknak azonban nincs szájszerve, ezért egyáltalán nem képesek táplálékot lenyelni. Egyetlen céljuk a szaporodás.

Hány évesek a lepkék?

A kifejlett lepkék általában néhány hétig élnek. Egyes fajok szájszerv nélkül csak néhány napig bírják. Anyagcseréjüket csak a hernyóként elfogyasztott zsírtartalékokon keresztül tartják fenn. A lepkeként áttelelő lepkefajok különösen megöregednek. Gyakran repülnek több hónappal a haláluk előtt.