Fontos a megfelelő vízminőség a kerti tóban, de sajnos ennek fenntartása nem egyszerű feladat. Általában bonyolult és nem olcsó szűrőrendszereket használnak, amelyek sok időt és általában energiát is fogyasztanak. Alternatíva a Zeobacter lith:
- (1) A Zeobacterlit alapanyaga a zeolit, egy porózus kőzetanyag. A zeolitok olyan ásványok, amelyek földkéregünk természetes alkotórészei közé tartoznak, de mesterségesen is előállíthatók. Az ásványok egyedi üregszerkezettel rendelkeznek, nagyszámú pórussal és csatornával, ami hatalmas belső felületet eredményez. Egy gramm zeolit felülete akár 1000 négyzetméter is lehet. Ennek eredményeként a zeolitok hasonló hatást fejtenek ki, mint az aktív szén, a toxinok, mint például a z. B. Az ammónia megtelepszik a pórusokban, és természetes szűrőként használható.
- (2) A zeobakterlit mikroorganizmusokkal benépesített zeolit. Ez növeli a zeolit víztisztító hatását, a Zeobacterlite használata állítólag fokozza természetes-biológiai módszerek garantálják a víz egyensúlyának létrejöttét és tartósságát karban van tartva. A Zeobacter lítium nagy mennyiségű szerves nitrogént szív fel, megköti azt, és ioncserélőként működik, amely lebontja a rendkívül mérgező ammóniumot. Az ammónium mérgező a halakra és más vízi állatokra, elősegíti az algák szaporodását és a tó eutrofizációját okozhatja. Már a legkisebb koncentrációjú ammónium is nagyon káros a halakra. Ha a víz oxigéntartalma pl. B. Alacsony hőmérséklet esetén az ammónium károsíthatja a kopoltyúrendszert, és a növekedés ütemét is megzavarja az ammónium. Az ásvány a víz keménységét is korrigálja, mert ioncsere folyamatok mennek végbe a nátriumionok, magnézium- és kalciumionok között. Ennek fontos puffer hatása van, a víz bizonyos pH-érték tartományban van (kb. 7,0 - 7,5) semlegesített. Egyéb felszívódó anyagok pl. B. szabad klór, nehézfémek, cézium és stroncium.
- (3) Az alkalmazás egyszerű: a Zeobacterlitet egyszerűen tartályba kell helyezni, sötét színű hálós zacskók vagy palack alakú PVC tartályok javasoltak, sok kis lyukkal. A tartályt megtöltjük zeolittal, és a tóba helyezzük, lehetőleg a sekély vizű zónába. Azt, hogy mennyi Zeobacterlitre van szükség, a víz szennyezettsége határozza meg, mennyisége egy és öt kilogramm közötti lehet 1000 liter vízben. Ha a vízviszonyok javulnak, a mennyiség a felére csökkenthető.
- (4) A Zeobacter lith használata feleslegessé teszi a szűrőrendszereket. A növényi növényzetnek növekednie kell, még műtrágya nélkül is. A halak színe intenzívebbé váljon, halbetegségek alig forduljanak elő, így a tóban a gyógyszerhasználat szinte teljesen leállítható.
- (5) A Zeobacter lithit számos eladó kínálja, pl. B. a Heissner GmbH cégtől: 36341 Lauterbach, www.heissner.de. Eladja a Zeobakterlith-et az Amazonon, a www.amazon, a Yatego, a www.yatego.com és a hardverboltokban, z. B. A Hornbach, www.hornbach.de, szintén alacsony áron elérhető az eBay-en.
- (6) A mikroorganizmusok nélküli zeolitot regenerálni kell, ez konyhasó használatával működik. Ehhez vizet helyeznek egy zeolitmennyiség befogadására alkalmas edénybe, literenként 5 gramm jódmentes konyhasót kell feloldani. A szennyezett zeolitot hozzáadjuk a sós vizes oldathoz, és 24 órán át állni hagyjuk. Ezután a zeolitot alaposan le kell öblíteni, majd újra használható. Ha a Zeobacter lith-et ilyen módon regenerálják, akkor a baktériumtenyészetek elpusztulnak, és a Zeobacter lith normál zeolittá válik.
- (7) Állítólag a Zeobacter lith sokkal tovább működik, mint a zeolit. A vízértékekből leolvasható, hogy mikor jön el a regeneráció ideje. Állítólag vannak olyan tótulajdonosok, akiknél a Zeobacterlith 10 évig van a vízben regeneráció nélkül. Ha a baktériumtenyészeteknek csak normál erővel kell dolgozniuk, akkor sokáig kitartanak. Ez különösen a természetes tavakban fordulhat elő, ahol kevésbé szennyező anyagokat kell semlegesíteni. A szennyezés gyakran a különféle műanyagok párolgásából adódik, így minél természetesebbre terveznek egy tavat, annál tovább őrzi meg hatását a Zeobacterlit.
- (8) Aki kételkedik ebben, vagy csak szeretné tudni, hogy pontosan milyen a víz minősége, megteheti Az ioncserélő kapacitást vizsgáltassák meg a laboratóriumban, de sajnos ezek a vizsgálatok nem olcsók (kb. 200 euró).
