Rebarbara átültetése: mikor és hogyan kell átültetni / utasítások

rebarbara (Rheum barbarum) nagyon népszerű ebben az országban. Gyakran használják süteményekben és kompótként. Botanikai szempontból a rebarbara a zöldségek és az évelő növények közé tartozik. Általánosságban elmondható, hogy a göncös növény nagyon robusztus és könnyen gondozható. A rebarbara élettartama 10-15 év. Ez idő alatt célszerű néhány év múlva átültetni a póluszöldségeket.

Rebarbara átültetése

Hétévente ültesse át

A rebarbara erősen evő. Folyamatosan nagy mennyiségű tápanyagot igényel, így a talajt is gyorsan kimeríti. Emiatt az évelőt néhány év múlva át kell ültetni. Itt most megoszlanak a vélemények, hét-tíz év elteltével ajánlatos helyet változtatni, mindig a föld összetételétől függően. Ezen idő után nemcsak a talaj teljesen kiszáradt, hanem a rebarbara is megnőtt. A megvalósításnak számos előnye van:

• ugyanakkor növekedés következhet be
• az évelő általában megfiatalodik
• a növény erős marad, és a következő években garantált a jó termés
• a talaj most már más vetésforgóval képes regenerálódni

A talaj tápanyaghiánya főként alacsonyabb betakarításban fejeződik ki. Egy átlagos kerti talajban a tápanyagkészlet általában hét év után kimerül. Akkor itt az ideje az átültetésnek. A talaj tápanyagtartalmát ezért időnként ellenőrizni kell. A speciális talajlaboratóriumok erre a célra talajelemzést készítenek. Az egyetlen dolog, amit meg kell tenni, a kerti talaj eltávolítása:

• A talajelemzés ára 20 eurótól kezdődik
• Végrehajtás három-öt évente
• Időpont: kora tavasszal (szezon eleje) vagy a betakarítás utáni ősszel
• Kivonás 0-90 cm-es talajmélységből a kert különböző területeiről
• Keverje össze a talajt
• Tegyen 500 g keverőföldet műanyag zacskóba a laboratóriumba
• A vizsgálatokat a talaj összetételére, tápanyagtartalmára és pH-értékére vonatkozóan végezzük
• ezen kívül műtrágya ajánlások kézhezvétele

tipp: A savanyú rudas zöldségek vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt nagyon egészségesek. Ráadásul kevés kalóriát tartalmaz. Azonban csak főzve fogyasztható, mivel oxálsavat tartalmaz. Túlzott fogyasztás esetén nyers állapotban mérgező.

idő

A rebarbara forgatásának legjobb ideje az ősz, szeptembertől októberig. Mert ilyenkor még viszonylag meleg a talaj, és a növény még jócskán tud fejlődni a tél kezdete előtt. Most a rebarbara is szünetet tart, akkor már alig látszik az ágyon. Alternatív megoldásként tavasszal átültethetők, lehetőleg röviddel a bimbózás előtt.

Helyes helyválasztás

Minden átültetés előtt gondosan ki kell választani az új helyet, hogy aztán a rebarbara beférhessen is újra jól fejlődhet, és a következő években gazdag termésre számíthat van. Néhány pontra figyelni kell:

• Naptól félárnyékig
• meleg és védett helyen
• mélygyökerűként mély, tápanyagban gazdag talaj
• nedves, jól vízelvezető aljzat
• nincs vizesedés
• optimálisan magas agyag és homok aránya
• enyhén savas pH 5 és 6 között
• Helyezze az ágy szélére

A rebarbarát semmi esetre sem szabad oda vinni, ahol már öt éve volt. Itt a föld még nem tért magához kellőképpen. Az árnyékos hely is csak korlátozottan tolerálható. Ott nagyon gyér a betakarítás. Csak rövid rudak jelennek meg, de túlméretezett levelek.

tipp: A talaj pH-értékét saját maga határozhatja meg. Ehhez nem szükséges kémiai ismeretek. A vizsgálat elvégezhető szaküzletben vagy vaskereskedésben található pH talajpróbával vagy indikátorcsíkokkal. Mindkettő színező reakción keresztül működik.

Oszd meg helyesen az évelőket

A rebarbarafa kiásása után szaporításra is felhasználható. Csak annyit kell tennie, hogy több részre osztja. A legjobb a következőképpen járni:

• a legjobb idő az osztásra, amikor az első levelek megsárgulnak
• Kiásás után éles ásóval darabokra vágjuk
• A darabok tömege nem haladhatja meg az 1 kg-ot
• minden darabon legalább egy bimbónak kell lennie, lehetőleg kettő-három
• A rügyek biztosan nem csíráztak ki
• Újraültetés előtt hagyja megszáradni a vágott felületeket, ellenkező esetben a rothadás veszélye áll fenn

Ha a cserje túl korán hasad, a növénynek nem lesz elég ideje a megfelelő növekedésre a tél kezdete előtt, mert ehhez sok erőre van szüksége.

Rebarbara átültetése: utasítások

Amikor elérkezik a rebarbara áthelyezésének ideje, azt előrelátóan és körültekintően kell megtenni, mert az új helyen több évet fog eltölteni. Az alábbiakban az átültetés lépésenkénti utasításait olvashatja:

• először ássuk ki a talajt 70 cm mélyen
• távolítson el minden gyomot
• A talajnak lazának kell lennie
• A növény kiásása előtt ássuk ki az ültetési lyukat
• Az évelők ne maradjanak a levegőben a szükségesnél tovább
• Az ültetési lyuk kétszer akkora, mint a gyökérgolyó
• Dolgozzon a kerti talajban, az ültetőgödörbe ásott komposztban és szarvforgácsban
• Helyezzen be kavicsból, zúzalékból vagy cserépszilánkból készült vízelvezetőt a gödör aljára
• most alaposan kiássák a rebarbarát
• távolítsa el a régi leveleket
• Ha szükséges, éles ásóval 1 kg-os darabokra osztjuk
• felosztás után hagyja megszáradni a vágott felületeket
• Helyezze az évelőt az ültetőgödörbe, a rügyeknek 3-5 cm-rel a talaj felszíne alatt kell lenniük.
• Ültetés után óvatosan húzza le a talajt
• Öntözzük bőven, majd rendszeresen
• Kerülje a vizesedést
• Vastag réteg talajtakaró felhordása komposztból

Minden növényhez mindig egy négyzetméteres területet kell tervezni. A többi évelőtől való ültetési távolságnak legalább 1-1,5 m-nek kell lennie.

tipp: A rebarbara különösen jól terem spenót, borsó, karalábé, bab vagy saláta közelében.

Az első évben nincs betakarítás

Minden helyváltoztatás stresszel jár a rebarbara számára. Akkor kell neki egy Betelepülési időszakahol meg tud szokni az új helyről és ennek következtében megfelelően növekedni. Ezért javasolt, hogy a megvalósítást követő első évben ne legyen betakarítás, csak az azt követő második évben. Itt aztán csak néhány hétre korlátozódik áprilistól májusig. A következő évben a rebarbara ezt a "szünetet" hálásan gazdag terméssel fogja megpihenni.

tipp: A betakarítás hagyományosan áprilistól Szentpétervárig tart. Június. Utána már nem szabad aratni, mert több oxálsav képződik a rebarbarában. Nagy dózisban ez vesekárosodáshoz, gyomorpanaszokhoz, hányáshoz és keringési problémákhoz vezethet.