Általában nagy táblákon lehet látni mustárt termeszteni, de a saját kertünkben is nagyon dekoratív és hasznos lehet. Itt megtudhatja, milyen típusú mustár kapható, és hogyan kell ápolni a mustárt.
A mustár nagy múltra tekint vissza, évezredek óta használták fűszerként, a középkorban gyógynövényként. Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a házi kertekben. Ez a cikk áttekintést nyújt a különböző mustárfajtákról, a mustár kerti termesztéséről és a mustármag felhasználásáról.
tartalmat
- Mustárnövény: eredet és jellemzők
- A mustárfajták és fajták
- Mustár karbantartása a kertben
- A mustár betakarítása: időzítés és eljárás
- Tárolja és tartósítsa a mustárt
- A mustár összetevői
- Gyakori mustárkártevők
Mustárnövény: eredet és jellemzők
Amikor ősszel sárgán virágoznak a mezők, ott terem a népszerű mustár. Főleg fehér és barna mustárt használunk (Sinapis alba és Brassica juncea) termesztett, a fekete mustár (Brassica nigra) viszont a nehéz gépi betakarítás miatt alig termesztenek mezőgazdasági növényt. Szigorúan botanikai szempontból a barna és fekete mustár egyáltalán nem "igazi" mustár, mert mindkét növény nem tartozik a mustár nemzetségbe (
Sinapis) nál nél.A szép, sárga mustárvirágok úgy néznek ki, mint a Repce zavaróan hasonló. Mindkét növény a keresztesvirágúak családjába tartozik (Brassicaceae), de eltérnek a virágzás idejétől, illatától és felhasználásától. Ha a mustárt májusban vetjük el, vagy februártól előcsíráztatjuk az ablakpárkányon, június-szeptember között virágzik, dekoratív virágként használható.
A mustár a feltételezések szerint Indiából származik. Az ott végzett ásatások során a termesztés maradványait találták, amelyek Kr.e. 1800 körüli időkből származnak. Chr. jön. Az európai kontinensen a mustárt először az ókori Rómából származó mustárpaszta receptjében használták i.sz. 100 körül. Chr. említett. Emiatt a mustár az első csípős fűszer Európában a torma mellett, és még a borsnál és a chilinél is idősebb. A középkorban különösen a fekete mustárról mondták, hogy gyógyító hatású: serkenti a vérkeringést, csillapítja a fájdalmat és gyulladáscsökkentő hatású.
De hogyan néz ki a mustárnövény? A fehér mustár 30-70 cm magasra, a barna mustár 120 cm-re, míg a fekete mustár 200 cm magasra is megnő. Az egynyári gyógynövényben feltűnő a szögletes, elágazó szár, amely érdes leveleket képez. Ezenkívül a mustárleveleket levélnyélre és tojás alakú levéllemezre osztják (ez a levél felülete). A széle általában sima vagy enyhén fogazott. A mustárvirágnak négy szirmja és hat porzója van – alig van vizuális különbség a repce és a mustár virágai között. A fő megkülönböztető jegy tehát a virágzási idő: míg a repce már tavasszal virágzik, addig a mustárvirágzás csak késő nyártól őszig látható.
A mustárvirágok hermafroditikusak és képesek önmagukat beporozni, ezért nincs szükségük más növényre, csak pollenadóra. A beporzás vagy szélmozgás, vagy rovarok által történik, amelyek szívesen látogatják a virágot. A mustár mély gyökérrendszert alkot, ezért alkalmas talajlazításra, köztes kultúrnövényként vagy zöldtrágyaként. A magvak hüvelyben vannak kialakítva, és körülbelül borsó méretűek. Használhatod egészben, porrá darálhatod, vagy elkészítheted a híres fűszerpasztát, az asztali mustárt.
A mustárfajták és fajták
Általános különbséget tesznek a fehér, barna és fekete mustár között:
- Fehér mustár (Sinapis alba): Sárga mustárnak is nevezik az intenzív sárga virágok miatt. Hüvelyenként 4-8 magot képez, a magok fehérek vagy világossárgák, enyhe ízűek.
- Barna mustár (Brassica juncea): Más néven indiai vagy kínai mustár. Hüvelyenként 6-15 magot képez, amelyek sötéttől világosbarnáig terjednek. Ázsiában még elterjedt a mustárolaj használata, de az alacsony terméshozam miatt repcére cseréltük. A barna mustárt főként a dijoni mustárban használják. Csípős íze van. Érdekes fajta a ’Rouge Métis’, mely hasított, vörös-lila levelű, ezért salátákban különösen dekoratív. A 'Southern Giant Curled' fajta is erősen ajánlott: nagyon nagy leveleket formáz, salátákba, kenyérre vagy spenóthoz hasonlóan főzve is használható.
- Fekete mustár (Brassica nigra): Ritkán emlegetik mustárkáposztaként. Hüvelyenként 4-10 magot képez, amelyek színe sötétbarna vagy szürke vagy fekete. Egy észrevehető fekete szár, többnyire alul szőrös, felül kékre színeződik. A fekete mustárt nem termesztik kereskedelmi forgalomba, mert a hüvelyek nagyon közel vannak a szárhoz, ezért nem lehet mechanikusan betakarítani. Csípős íze van.
Mustár karbantartása a kertben
Bárki a saját kertjében Ültess mustárt napos vagy legalább részben árnyékos helyet szeretne. A humuszos, meszes talaj előnyös a növekedéshez. A mustár termesztése vegyes kultúrában lehetséges szinte minden más zöldséggel, csak más keresztes virágú zöldségekkel, mint pl. karfiol(Brassica oleracea var. botrytis) vagy brokkoli (Brassica oleracea var. italica) el kéne kerülni. Az is fontos, hogy legkorábban négy év után újra legyen növény a családban Brassicaceae ugyanazon a helyen termesztik, különben betegségek terjedhetnek.
A mustár a vegetáció idején nagyon igénytelen növény. Ha tápanyaggal jól ellátott helyen termesztjük, elegendő a rendszeres öntözés. Ha a mustárt köztes növényként vagy a talaj szerkezetének javítására használjuk, akkor ezt általában kevésbé jó helyeken teszik.
Itt ajánlatos a növényeket további tápanyagokkal ellátni trágyázás formájában. Ily módon teljes erejüket kibontakozhatják és javíthatják a talajt. A mustár további trágyázása sovány helyen biztosítja a jobb növekedést, a tápanyagokat minden növényi szervében elraktározódik, és a komposzton vagy közvetlenül az ágyáson rothadáskor újra kiengedi ad. A mustárnövények jó növekedése megköti a szenet, rothadás után humuszként felhasználható.
Az elsősorban szerves trágyánk például megfelelő Plantura szerves univerzális műtrágya. Ez nemcsak ideális tápanyaghoz juttatja a növényt, hanem támogatja az aktív talajéletet is. Mivel a mustár egynyári növény, ősszel elpusztul, ezért nem szívós. Ha az érett magokat nem takarítják be, a következő évben természetesen újra kihajt.
A mustár betakarítása: időzítés és eljárás
Az első leveleket a csírázás után három héttel lehet betakarítani. Friss salátához adva nagyon finomak, az indiai konyhában a spenóthoz hasonló zöldségeket gyakran a mustárfüvből főzik. Amikor a levelek idősebbek, keserűvé válnak, és már nincs olyan jó ízük. Amint a mustár virágozni kezd, a leveleket egyáltalán nem szabad betakarítani. Ily módon a növény minden energiáját a virág- és hüvelyképzésre fordíthatja, és nem kell új leveleket kifejlesztenie.
A mustárhüvelyek készen állnak a betakarításra, amint megszáradtak. Ez általában szeptemberben vagy októberben történik. Ha a hüvelyek rázogatva zörögnek, elég szárazak. Kézzel könnyen leválaszthatók a növényről, majd fel kell nyitni és a szemeket eltávolítani. Nagy termés esetén egyszerűbb az összegyűjtött hüvelyeket egy zacskóba tenni, és kézzel vagy sodrófával megütögetni a mustármagot. Ezek aztán könnyen összegyűjthetők.
Tárolja és tartósítsa a mustárt
A betakarított mustármag ezután szárítható. Elegendő újságpapírra tenni és szobahőmérsékleten, jó szellőztetés mellett körülbelül négy hétig hagyni. Ha az újságot a mustármaggal együtt a melegítőre teszed, a száradás még gyorsabban megy. A teljes kiőrlésű gabonát ezután sötét, száraz helyen lehet tárolni, vagy mustárlisztbe őrölni. Ezután pácolt zöldségekhez, például savanyúságokhoz, vagy húsok és zöldségek ízesítőjeként használhatók. A szárítás alternatívájaként a mustármag közvetlenül mustárpasztává is feldolgozható.
A mustár összetevői
A mustárt már a középkorban is annak tartották Gyógynövény, ez elsősorban az összetevőinek köszönhető. A különböző típusok körülbelül 20-30 százalékos mustárolajból állnak, amely sok egészséges, telítetlen zsírsavat tartalmaz. A mustár ezenkívül nagy arányban tartalmaz fehérjét (körülbelül 28 százalékot). A benne található glikozidok felelősek a mustár fűszerességéért. Ezek különböznek a fehér és barna vagy fekete mustár esetében. A csípős íz csak akkor jelentkezik, ha a glikozidok felbomlanak és reakcióba lépnek egy enzimmel. Ezért a mustármag eleinte édes és diós ízű, amikor rágja, majd egy idő után fűszeres lesz.
Gyakori mustárkártevők
A mustár nagyon robusztus növény, és alig kell megküzdenie a kártevőkkel. Csakúgy, mint a többi keresztes virágú zöldség, aszályos körülmények között is képesek erre Földi bolhák problémássá válnak. Megelőző intézkedésként azonban egy talajtakaró réteggel segíti a gyomok korai eltávolítását, a növények rendszeres öntözését és a talaj tartós nedvesen tartását.
az Whitefly, más néven üvegházi fehérlégy, könnyen elnyomható jótékony rovarokkal. Elég vonzóvá tenni a kertet a jótékony hatású rovarok számára, például rovarszállodákkal és egy Virágos rét. Ez nem csak a mustáron segít, hanem az egész kertben.
Mint már említettük, a mustár ideális zöldtrágyaként. Egy cikkben hasznos tippeket és további lehetőségeket találunk Zöldtrágya ősszel összerakni neked.